A sz�m�t�g�pes specialist�knak igaz�n hossz� id� �llt a rendelkez�s�kre ahhoz, hogy min�l alaposabb m�don seg�teni tudjanak a csapatoknak a T�r�k Nagyd�jra val� felk�sz�l�s�k sor�n. A bitek �s b�jtok mesterei igyekeztek olyan m�don szimul�lni az �j versenyp�lya vonalvezet�s�t, amellyel a pil�t�k szerezhetnek n�mi ismeretet, m�g miel�tt t�nylegesen kig�rd�ln�nek az isztambuli p�lya aszfaltj�ra. Ezeknek a szimul�ci�s programoknak az elk�sz�t�s�hez elegend� csup�n egy v�zlatrajz is. Az alapadatok kieg�sz�t�s�hez pedig (tapad�s, stb.) nagyszer� seg�ts�get tud ny�jtani a p�lya oper�tora. Hasonl�an hasznos adatokat nyerhetnek a csapatok a gumibesz�ll�t�kt�l is, amelyeket egy�tt feldolgozva remek�l implement�lni tudnak a szimul�ci�s alkalmaz�shoz. Mindezek seg�ts�g�vel pedig egyre realisztikusabb� tudj�k tenni a pil�t�k sz�m�ra elk�sz�tett programot. Term�szetesen nem szabad elfelejteni, hogy ezek a programok nem p�tolj�k a val�di p�ly�n szerzett tapasztalatokat, hiszen a megfelel� sebess�g kiv�laszt�sa, vagy egy-egy kanyartechnika alkalmaz�s�nak hat�sa sokkal jobban �rezhet�, mint az ilyen szimul�torokon. Amiben viszont val�ban nagy seg�ts�g, hogy a vonalvezet�st valamelyest memoriz�lni tudj�k, �gy m�r nem lesz teljesen ismeretlen sz�mukra a t�r�k aszfaltcs�k, miut�n meg�rkeznek a helysz�nre.

Ha azonban siker�l min�l pontosabban megbecs�lni az aszfalt tapad�si jellemz�it, akkor m�ris egy probl�m�val kevesebbel kell szembes�lni�k majd a p�ly�n. „Az �j p�lya tapad�sa jelenti az egyik legnagyobb kih�v�st, amely az eg�sz h�tv�g�re kihat.” – nyilatkozta Grant Tuff. „A szimul�ci�k eredm�nye a p�nteki napra n�zve gyakran haszn�lhatatlan.”

A csapatok m�rn�kei megpr�b�lnak a sz�m�t�g�pes elemz�sekkel min�l alaposabban felk�sz�lni. Amikor egy Formula-1-es verseny els� alkalommal ker�l megrendez�sre egy vadonat �j p�ly�n, �ltal�ban m�g akkor nem rendeztek semmilyen futamot sem az adott helysz�nen. Ez pedig azt jelenti, hogy semmilyen adat sem �ll a csapatok rendelkez�s�re, mint p�ld�ul a t�rakocsi versenyekb�l, amelyeket esetleg alkalmazni tudn�nak a Formula-1-ben. Ilyen esetekben teh�t a p�lya oper�tor�val kooper�lva lehet n�mi hasznos inform�ci�hoz jutni. M�sik megold�sk�nt szokt�k a m�rn�k�k alkalmazni azt is, hogy a versenynapt�rban m�r r�gebben szerepl� p�ly�n szerzett adatokat �s tapasztalatokat megpr�b�lj�k p�rhuzamba vonni az �j versenyp�ly�val. Ehhez viszont a szakembereknek ki kell v�lasztani azt a p�ly�t – amelyiket egy�bk�nt referencia p�ly�nak szoktak nevezni -, amely a kanyarok �s az egyenesek kombin�ci�it tekintve is valamelyest kapcsolatba hozhat� az �j helysz�nnel. Ha ez a kiv�laszt�s megt�rt�nt, azt k�vet�en kidolgoznak egy alapbe�ll�t�st, amellyel a p�nteki szabadedz�sen kimennek a p�ly�ra.

M�g miel�tt azonban a pil�t�k az els� edz�sek alkalm�val birtokba venn�k a p�ly�t, megpr�b�lj�k azt min�l alaposabban memoriz�lni. A rendelkez�s�kre �ll� rajzok seg�ts�g�vel elemzik a kanyarokat, hogy melyek a balkezes, vagy melyek a jobbkezes kanyar�vek, de term�szetesen az egyenesek sem ker�lik el a versenyz�k figyelm�t. Ez egy val�ban tapasztalt pil�ta sz�m�ra elegend� inform�ci�t ny�jt kezd�sk�ppen, hogy hol melyik sebess�gi fokozatot kell v�lasztania, illetve melyek azok a pontok, ahol el kell kezdenie f�kezni a kanyarok el�tt. A tanul�si program fontos r�sze t�bbek k�z�tt az is, hogy miut�n a csapatok meg�rkeznek az �j p�ly�ra, ker�kp�rral, robog�val, vagy �ppen gyalogszerrel bej�rj�k a ringet. Ez legink�bb �gy szokott t�rt�nni, hogy a pil�t�val egy�tt megy a m�rn�ke is, �s adott esetben az egyes pontokon meg�llva megbesz�lik a l�nyegesebb szempontokat. Ezekre a bej�r�sokra az�rt is van nagy sz�ks�g, mert m�sk�l�nben nem igaz�n lehetne pontos inform�ci�t szerezni az aszfalt �llapot�r�l, vagy a buk�-, �s menek�l�si terek pontos kialak�t�s�r�l.

Ezt k�vet�en k�t-h�rom k�rt tesznek meg �ltal�ban, hogy az el�zetesen begy�jt�tt inform�ci�kat mintegy alkalmaz�sba vegy�k, illetve �jabb tapasztalatokkal seg�ts�k majd az aut� v�gleges be�ll�t�sainak megtal�l�s�t. Nemcsak az aszfalt �s a menek�l�si terek vizsg�lata zajlik ilyenkor, hanem a p�lya szerves r�sz�t k�pez� ker�kvet�ket is alaposan szem�gyre kell venni�k a versenyz�knek. Ennek az egyik legjobb m�dja pedig az, ha egyszer�en kipr�b�lj�k azokat. Ez az�rt is fontos, mert tudnia kell a pil�t�nak, hogy egy-egy ker�kvet�n t�rt�n� esetleges �thalad�skor (amelyet el�g s�r�n ig�nybe is szoktak venni) hogyan viselkedik az aut�, illetve hogyan kell azt korm�nyozni. Az aut� gyakran elemelkedik az ilyen pontokon t�rt�n� �thajt�skor, de helyes be�ll�t�sokkal, valamint versenyz�i rutinnal „viszonylag k�nnyed�n” a helyes ir�nyba tudj�k azt tartani. Azt azonban nem szabad szem el�l t�veszteni, hogy az �j p�lya val�di rejtett titkai csakis fokozatosan fognak el�t�rbe ker�lni.

„N�h�ny dolgot ugyanis nem tudunk a szimul�torral sem begyakorolni. Ki kell azokat pr�b�lni a val�s�gban.” – tette hozz� a WilliamsF1 alakulat sz�m�t�g�pes szimul�ci�kkal foglalkoz� szakembere, Grant Tuff.

Tudta azt, hogy …

… az Istanbul Racing Circuit, amely a T�r�k Nagyd�j helysz�n��l fog szolg�lni, m�r a 69-dik versenyp�lya 1950 �ta, ahol Formula-1-es futamot rendeznek? A t�r�korsz�gi futam eg�szen pontosan a 745-dik verseny lesz a Formula-1 t�rt�nelm�ben, �s T�r�korsz�g a 26-dik orsz�g, amelyik vend�g�l l�tja a sz�guld� cirkusz mez�ny�t.