Az igazat megvallva a versenyz� �s a m�rn�k k�z�tt nem sok p�rhuzamot lehet vonni, vagyis nem sok k�z�s jellemz�vel lehet �ket felruh�zni. A pil�t�k ugyanis sok-sok milli� doll�rt keresnek, �s gyakran exkluz�v helyen �lnek (mint p�ld�ul Monaco), m�g ezzel szemben a m�rn�k�k �ltal�ban 60 �r�t t�ltenek el hetente a sz�m�t�g�pek el�tt, minden egyes verseny alkalm�val. Amikor viszont az a c�l, hogy a versenyaut� min�l gyorsabb legyen, valamint min�l t�k�letesebb be�ll�t�sokkal legyen felruh�zva, akkor a pil�t�nak �s a m�rn�knek teljes bizalommal kell egym�s ir�nt lenni�k. Egy dolgot ugyanis nem szabad elfelejteni: a m�rn�k nem versenyz�, a versenyz� pedig nem m�rn�k. �ppen ez�rt ha j�l egy�tt tudnak dolgozni, csakis egy�tt alkothatnak egy �t�k�pes p�rost a sikerek el�r�s�nek �rdek�ben.

Amikor a pil�ta meg�rkezik a verseny helysz�n�re a futamot megel�z� cs�t�rt�ki napon, az els� dolga nem m�s, mint hogy ketten a m�rn�k�vel egy�tt le�lnek, �s megbesz�lik az alapvet� strat�giai pontokat. Egy ilyen megbesz�l�s sor�n �lland� t�mak�nt szerepel a versenyaut� fontosabb be�ll�t�si param�terei, amelyeket az adott p�ly�ra jellemz� m�don kell, hogy kiv�lasszanak. Szint�n el�t�rbe ker�lnek azok az elemek is, amelyeket az alakulat az adott futamra fejlesztett ki. A h�tv�g�re sz�ba j�het� gumiabroncsok mellett a versenystrat�gia alapjait is �tbesz�li a pil�ta-m�rn�k p�ros. A p�nteki �s a szombati szabadedz�sek alkalm�val a versenyz� �jra �s �jra visszat�r a boxba, hogy megossza tapasztalatait �s benyom�sait az aut�j�val kapcsolatban, illetve hogy az a p�lya egyes pontjain hogyan viselkedik. (Melyik r�szen alul-, vagy �ppen t�lkorm�nyzott, hol nem megfelel� az aut� mechanikai tapad�sa, stb.) Csakis ilyen m�d�n lehet min�l pontosabb be�ll�t�sokat elv�gezni a versenyaut�n, hogy ut�na a pil�ta min�l kevesebb probl�m�val szembes�lj�n a p�ly�n, illetve a verseny�t ne akad�lyozza semmif�le m�szaki probl�ma. Ahhoz, hogy a m�rn�k a lehet� legjobb munk�t tudja v�gezni, elengedhetetlen, hogy a versenyz� min�l apr�l�kosabb m�don �rja le az adott probl�m�t, valamint a p�ly�n szerzett tapasztalatait. Csakis ebben az esetben lehet igaz�n sikeres egy csapat.

A m�rn�k�k szempontj�b�l n�zve az sz�m�t igaz�n j� versenyz�nek, aki �rzi, hogy a p�lya melyik pontj�n vesz�t k�ridej�b�l. „N�h�ny pil�ta el tud mondani minden olyan szempontot, amely gyorsabb� tudja tenni a versenyaut�t.” – tette hozz� Frank Dernie, aki m�r t�bb mint 30 �ve tev�kenykedik a Formula-1-ben. „Csakis ebben az esetben vagy k�pes megoldani id�ben az adott probl�m�t. P�ld�ul els�k�nt tapasztalja meg, ha egy lass�t�n�l alulkorm�nyozottan viselkedik az aut�, �s ennek megfelel�en �tadja az inform�ci�kat, hogy ut�na jav�tani tudjunk a be�ll�t�sokon.”
Sajnos nem minden versenyz�r�l mondhat� el ez a j� tulajdons�g. Sam Michael, a Williams csapat technikai igazgat�ja a k�vetkez�t mondta ezzel kapcsolatban: „Vannak pil�t�k, aki szinte v�gtelen t�rt�netk�nt k�pesek elmondani mindent az aut�juk viselked�s�r�l. A versenyek h�tv�g�j�n viszont minden fel van gyorsulva. Ha t�l sokat foglalkozol a hib�kkal, akkor nagyon sok id�t vesz�tesz.” – tette hozz� a szakember.

Az egyik olyan versenyz�, aki nagyon meg tudja k�nny�teni prec�z ismertet�ivel m�rn�k�nek a munk�j�t nem m�s, mint Nick Heidfeld. A Williams alakulat n�met pil�t�ja pontosan ismeri, hogyan kell elmondania, �s elemeznie minden egyes kanyart, hogy ut�na azt meg tudja besz�lni versenym�rn�k�vel. A BMW Motorsport igazgat�ja, Mario Theissen is meg van el�gedve Heidfeld munk�j�val, aki maxim�lis figyelmet szentel az aut� viselked�s�nek elemz�s�re, �s megfelel� m�don osztja meg �szrev�teleit az arra illet�kes szem�lyekkel. „Nagyszer�en tud seg�teni mind a tesztel�sek, mind pedig a fejleszt�sek sor�n.” – nyilatkozta Theissen �r. „Teljes m�rt�kben elismeri, hogy � egy kiv�l� aut�versenyz�, �s nem pedig egy amat�r m�rn�k, aki minden esetben elmondja a v�lem�ny�t. A m�rn�k�k szempontj�b�l n�zve pedig Nick t�k�letes pil�ta.” – tette hozz� el�gedetten a n�met szakember.

A Formula-1-es versenyaut� be�ll�t�s�t tulajdonk�ppen egy sakkj�t�khoz is lehetne hasonl�tani. A legnagyobb k�rd�s minden esetben az szokott lenni, hogy mi t�rt�nik akkor, ha megv�ltoztatunk egy param�tert. Miel�tt a sz�m�t�g�pek igaz�n bet�rtek volna az F1 vil�g�ba, teljes m�rt�kben a versenyz� meg�rz�sein alapult az aut�k be�ll�t�sa, �s a pil�ta, valamint a szerel�k k�z�tti kommunik�ci� szint�n nagyon l�nyeges volt. Manaps�g viszont laptopok �s nagyteljes�tm�ny� sz�m�t�g�pek seg�tik a m�rn�k�k �s a versenyz�k munk�j�t, amelyekkel az aut� minden l�nyeges param�ter�t elemezni �s r�gz�teni tudnak. „A legfontosabb inform�ci� a m�rn�k�k sz�m�ra a k�rid�.” – tette hozz� Frank Dernie. „A m�sodik legl�nyegesebb pedig a pil�ta v�lem�nye �s meg�rz�se, valamint a k�l�nb�z� telemetriai adatok. Ezek n�lk�l nem igaz�n lehetne megfelel� v�ltoztat�sokat elv�gezni az aut� be�ll�t�s�ban.”

A versenyz� �s a m�rn�k k�z�tt teh�t t�k�letes bizalomnak kell lennie. Csakis ebben az esetben lehet megfelel� teljes�tm�nyt, �s j� eredm�nyeket el�rni a Formula-1-ben.

Tudta azt, hogy …

… a versenyz� �s a m�rn�k k�z�tti munkamegoszt�s nem volt mindig olyan a Formula-1-ben, mint ahogyan az a napjainkban megval�sul? Erre a legjobb p�ldak�nt Jack Brabhamet lehetne megeml�teni. Az ausztr�l fiatalember nemcsak kora egyik legsikeresebb aut�versenyz�jek�nt t�nd�k�lt, hanem saj�t m�rn�ke, konstrukt�re �s f�n�ke is volt egyben. Manaps�g viszont a siker teljes m�rt�kben elk�pzelhetetlen an�lk�l, hogy a pil�ta m�g�tt ne �llna ott a m�szaki ismeretekben j�rtas m�rn�ks�gi t�mogat�s.