„Amellett, hogy a versenyz�k buk�sisakja a versenyz�i ruh�zat egy darabja, igazodnia kell a j�rm� aerodinamikai kialak�t�s�hoz.” – nyilatkozta Dickie Stanford, a Williams-BMW alakulat csapatmenedzsere. „�ppen ez�rt minden egyes szezon el�tt tesztelni szoktuk a sisakokat is a sz�lcsatorn�ban, �s a gy�rt�val szorosan egy�ttm�k�dve t�rt�nik meg a v�gleges kialak�t�sa.” – magyar�zta a csapat szakembere.

Amikor egy versenyz� sz�m�ra sisakot k�sz�tenek, annak �gy kell megt�rt�nnie, hogy lehet�leg hosszabb t�von tudja majd azt haszn�lni. Manaps�g m�r ezek a versenyz�i kell�kek egyedi term�keknek min�s�lnek, hiszen egy�nre szabottan k�sz�lnek el. Egyedis�g�b�l �s a felhaszn�lt anyagok min�s�g�b�l kifoly�lag az el��ll�t�si k�lts�ge sem elhanyagolhat� az F1-es buk�sisakoknak. A Braunschweigben tal�lhat� Schubert Engineering - amely t�bbek k�z�tt Michael Schumacher sisakjait is k�sz�ti - az egyik olyan gy�r, amely professzion�lis fejv�d�kkel l�tja el a Formula-1 mez�ny�nek egyes k�pvisel�it. Ezek k�z� tartozik p�ld�ul a Williams csapat mindk�t versenyz�je, Nick Heidfeld �s Mark Webber is. A buk�sisakok elk�sz�t�se sor�n nagyon fontos szempont, hogy a visel�je sz�m�ra a lehet� k�nyelmesebb legyen, vagyis bels� kialak�t�sa maxim�lis komfort�rzetet biztos�tson. A gy�rt�s els� f�zis�ban tulajdonk�ppen pontos mint�t vesznek a pil�ta fejform�j�r�l, �s a meghat�rozott param�terek alapj�n m�r egy felpr�b�lhat� modellt k�sz�tenek. Amikor megfelel�nek bizonyul az adott sisak, akkor a gy�rban a j�l ismert �si egyiptomi szok�shoz hasonl�an, ahogyan a m�mi�kkal kapcsolatban is elj�rtak, egy �jabb munkafolyamat k�vetkezik: A pil�ta fejform�ja alapj�n elk�sz�tett modellt sz�nsz�las anyaggal r�tegr�l-r�tegre beburkolj�k.

J�llehet, hogy az egyedi m�don elk�sz�tett buk�sisakok, amelyekhez hasonl�kat a motorosok vil�g�ban is meg lehet tal�lni, nemcsak k�nyelmi szempontokat szolg�l, hanem nagyon fontos biztons�gi szerepet is bet�ltenek. „Amikor megv�s�rolunk egy buk�sisakot, az els�dleges dolog amit le szoktak ellen�rizni, hogy mennyire k�nyelmes.” – nyilatkozta Dr. Christoph Lauterwasser, az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je. V�lem�nye szerint egy sisakot csak azut�n kellene megv�s�rolni, ha m�r legal�bb t�z percet viselte azt a v�s�rolni sz�nd�koz� szem�ly.

M�g a "k�z�ns�ges" motorker�kp�rokhoz haszn�latos buk�sisakok h�rom r�tegb�l �llnak - p�rn�z�s, k�ls� �s bels� r�teg -, a Formula-1-ben alkalmazott sisakok eset�ben nem kevesebb, mint 17 k�l�nb�z� r�tegr�l besz�lhet�nk. A pontos �sszetev�kr�l term�szetesen nem sokat tudhat a h�tk�znapi ember, hiszen azokban a gy�rakban, ahol ezeket a k�l�nlegesen kialak�tott F1-es fejv�d�ket k�sz�tik, gondosan �gyelnek arra, hogy semmif�le inform�ci� ne sziv�rogjon ki a felhaszn�lt anyagok �s az alkalmazott technol�gi�t illet�en. Annyit azonban tudni lehet, hogy a versenyz�k �ltal haszn�lt sisakok megfelel� szil�rds�g�nak biztos�t�s�hoz sz�nsz�las, az igen pontosan meghat�rozott t�z�ll�s�gi szinthez aramid �s polietil�n anyagokat alkalmaznak, amelyek a goly��ll� mell�nyek gy�rt�s�n�l is megtal�lhat�ak. (Az aramid legfontosabb tulajdons�gai k�z� legink�bb a h�stabilit�s, a nagy szil�rds�g �s rugalmass�gi modulus tartozik. - a szerk.) Mindezek mellett az alum�nium, a magn�zium �s az epoxigyanta is a gy�rt�si alapanyagok r�sz�t k�pezik. A sz�nsz�las anyagok felhaszn�l�s�nak k�sz�nhet�en a buk�sisakok rendk�v�l kis s�lyt, hozz�vet�legesen 1,25kg-ot k�pviselnek. A k�nny� sisakok haszn�lat�nak pedig egy�rtelm� el�nye van: cs�kken a versenyz� nyakizmaira hat� terhel�s nagys�ga, amely legink�bb a kanyarokban jelenik meg halmozottabb m�rt�kben.

A buk�sisakok gy�rt�sa sor�n a sz�nsz�las anyagb�l elk�sz�tett r�tegeket speci�lis �ton ragasztj�k �ssze. Ezt k�vet�en a sisakot autokl�vba helyezik, ahol magas nyom�son �s 132�C-os h�m�rs�kleten ki�getik. N�h�ny helyen, mint p�ld�ul az als� r�sz�n �s a sisakrost�ly hely�nek a kiv�g�s�n�l alum�nium- �s tit�ner�s�t�st haszn�lnak a szakemberek. A sisak bels� r�sz�t k�t r�tegben t�z�ll� Nomex anyaggal b�lelik ki. A pil�t�k fejv�d�j�ben egy kisebb szell�z� rendszer is megb�jik, amely biztos�tja a friss leveg� �ramoltat�s�t a sisak belsej�be. Ez a rendszer m�sodpercenk�nt 5 liternyi friss leveg�t biztos�t visel�je sz�m�ra. Term�szetesen a l�g�ram �tj�ba egy nagyon finom szemcs�zetts�ggel rendelkez� sz�r�t is elhelyeznek, hasonl�k�ppen azokhoz, mint amilyenek a f�kek h�t�s�n�l is gondoskodnak a tiszta, szennyez�d�sekt�l mentes h�t�leveg� el��ll�t�s�r�l. A sisak szerves r�sz�t k�pezi m�g a boxutcai szem�lyzet �s a pil�ta k�z�tti kommunik�ci�hoz sz�ks�ges r�di� is, amely szint�n be van �p�tve ezekbe a biztons�gi felszerel�sekbe. A kiv�l� kutat�si �s fejleszt�si munk�knak k�sz�nhet�en a sisak belsej�ben m�rhet� zajszintet 100 decibel al� siker�lt cs�kkenteni.

A buk�sisakb�l t�rt�n� t�k�letes kil�t�s l�tfontoss�g� a versenyz�k sz�m�ra. A pil�ta miut�n mag�ra �lt�tte fejv�d�j�t, egy mind�ssze 3mm vastags�g� t�z�ll� polikarbon�t anyagb�l k�sz�tett sisakrost�lyt tud lehajtani a szeme, illetve az arca el�, amelyen kereszt�l kifog�stalan kil�t�sban r�szes�l. Azok, akik jobban szem�gyre veszik ezeket a sisakokat, bizony�ra �szrevett�k m�r, hogy ezek a sisakrost�lyok a napszem�vegekhez hasonl�an sz�nezett form�ban is jelen vannak. S�t m�g a k�ls� f�nyviszonyoknak megfelel�en s�t�tedni, illetve vil�gosodni is tudnak. Ez ut�bbinak olyan helysz�neken van nagyobb szerepe, mint p�ld�ul a monac�i hercegs�gben kialak�tott utcai versenyp�lya r�sz�t k�pez� alag�t eset�n: amikor ugyanis a pil�ta behajt az alag�t belsej�be, az ott l�v� kisebb f�nyviszonyok hat�s�ra a sisakrost�ly ki fog vil�gosodni, amikor viszont kihajt onnan a versenyz�, az er�s naps�t�s, illetve a nagy f�nyer�ss�g k�vetkezt�ben pedig a m�sodperc t�rt r�sze alatt els�t�tedik. Annak ellen�re, hogy a t�li id�szakban pihen a Formula-1 mez�nye, a sisakrost�lyok f�t�tt kivitelben is l�teznek.

Miel�tt az FIA (F�d�ration Internationale de l"Automobile = Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, a szerk.) enged�lyezn� a buk�sisak haszn�lat�t, k�l�nb�z� teszteken, t�bbek k�z�tt t�r�steszteken is �t kell esnie. Az �gynevezett "behatol�s teszt" alkalm�val p�ld�ul egy 3kg-os hegyes f�mt�rgyat ejtenek r� a sisakra 3 m�teres magass�gb�l, amelyet mindenf�le k�rosod�s n�lk�l el kell viselnie. Egy m�sik vizsg�lat alkalm�val p�ld�ul a nyaksz�jat teszik pr�b�ra �gy, hogy egy 38kg-os terhel�s hat�s�ra a sz�j ny�l�s�nak m�rt�ke nem haladhatja meg a 30mm-t. Mindezek mellett ezeknek a fejv�d�knek 45 m�sodpercig ellen kell tudni �llni a 800�C-os l�ngnak is. Ilyen esetben a sisakon bel�li h�m�rs�klet �rt�ke nem haladhatja meg a 70�C-os �rt�ket.

Annak ellen�re, hogy a Formula-1-es sisakok tulajdonk�ppen korl�tlan ideig felhaszn�lhat�ak, s�r�n le szokt�k cser�lni azokat. A Williams csapatn�l p�ld�ul Dickie Stanford minden egyes nagyd�j sor�n k�t vadonat �j sisakkal l�tja el Heidfeldet �s Webbert.

Tudta azt, hogy …

… egy Formula-1-es buk�sisak gy�rt�s�hoz felhaszn�lt cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� sz�nsz�las anyag hozz�vet�legesen 12.000 mikrosz�lacsk�t tartalmaz? Vagy azt, hogy ezek mindegyike 15-sz�r v�konyabb az emberi hajsz�ln�l, valamint azt, hogy egyetlen egy sisak gy�rt�sa sor�n felhaszn�lt sz�lak hossza el�rheti ak�r a 16.000km-es hossz�s�got is?