A Formula-1 t�rt�nelm�nek korai szakasz�ban a versenyaut�k f�keit ac�lb�l k�sz�tett�k el. Az 1982-es �vt�l kezd�d�en viszont az aut� ezen r�szeit m�r sz�nsz�las kompozit anyagok felhaszn�l�s�val �ll�tj�k �ssze, amelynek k�sz�nhet�en ezek s�lya hozz�vet�legesen az 1/4 r�sz�t teszik ki az ac�lb�l k�sz�tett t�rsaikn�l. Ezt a szempontot pedig, amikor minden sz�zadm�sodperc sz�m�t a Formula-1-ben, egy�ltal�n nem lehet figyelmen k�v�l hagyni, hiszen mint azt m�r megszokhattuk az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�ban, a fejleszt�sek sor�n nagyon nagy figyelmet ford�tanak az egyes elemek megtervez�s�n�l �s elk�sz�t�s�n�l arra, hogy min�l kisebb s�llyal rendelkezzenek. A sz�nsz�las anyagok alkalmaz�sa mellett sz�l t�bbek k�z�tt az is, hogy ebb�l a kompozit anyagb�l k�sz�tett f�kt�rcs�k �s f�kbet�tek sokkal ellen�ll�bbak a hirtelen t�rt�nt f�kez�sek sor�n is. Term�szetesen ezeknek az elemeknek az el��ll�t�sa a cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� alapanyagok alkalmaz�sa, �s a gy�rt�si technol�gia komplexit�sa miatt nem kis k�lts�gvonzattal rendelkezik.
Az egyes elemeket igen magas h�m�rs�kleten, eg�szen pontosan 2.500�C-on, nagy nyom�s alatt, autokl�v seg�ts�g�vel k�sz�tik el. Ez az eszk�z tulajdonk�ppen nem m�s, mint egy olyan vastag fal� ed�ny, amelyet nagy nyom�s �s magas h�fok alatt lej�tsz�d� vegyi folyamatok eset�n haszn�lnak. Az autokl�vban �ssze�ll�tott „nyers” elemeket egy hatalmas kemenc�be helyezik, ahol az el�z�ekben eml�tett h�fokon pontosan megadott id�tartam alatt ki�getnek. Az el�z�ekben eml�tett proced�ra teh�t meglehet�sen k�lts�ges: egy teljes f�kgarnit�ra hozz�vet�legesen 7.000 eur�ba ker�l, �s ezek k�z�l is a legt�bb kilom�ter, amelyet probl�ma n�lk�l meg lehet tenni vel�k, nem t�bb, mint 350km.

Biztons�gi okok miatt a Formula-1 technikai szab�lyrendszere k�t k�l�nb�z� f�kpad alkalmaz�s�t �rja el�, amelyek seg�ts�g�vel a versenyaut� els� �s h�ts� f�keinek a tesztel�se �s be�ll�t�sa hajthat� v�gre. Annak pedig igen egyszer� oka van, hogy mi�rt is kell k�telez� m�don k�t f�kpadot fenntartani: abban az esetben, ha az egyiket valamilyen m�szaki probl�ma miatt nem lehetne haszn�lni, akkor m�g mindig ott van egy m�sik. A f�kt�rcs�k maximum 28mm vastags�g�ak lehetnek, �s �tm�r�j�k nem haladhatja meg a 278mm-t. Mindezek ellen�re az el�z�ekben eml�tett param�terek nem befoly�solj�k olyan nagy m�rt�kben azt, hogy mekkora h�m�rs�klet keletkezik majd rajtuk. Ha a versenyz� a maxim�lis sebess�gr�l elkezd lass�tani, akkor a f�k h�m�rs�klete 1 m�sodpercen bel�l el�rheti ak�r az 1.000�C-ot is. 400�C alatt viszont a sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tett F1-es f�k nem fejt ki megfelel� f�khat�st. �ppen ez�rt a szakemberek �ll�t�sa szerint ezeknek az elemeknek az optim�lis �zemi h�m�rs�klete 650�C, ahol t�k�letes m�don l�tj�k el a r�juk b�zott feladatokat. A h�m�rs�kleti �rt�kek teh�t az el�z�ekben le�rt tartom�nyon bel�l v�ltakoznak, f�leg olyan esetekben, amikor a pil�ta egy-egy l�tv�nyos man�ver v�grehajt�s�hoz a f�kped�lt is haszn�latba veszi. A Formula-1-es versenynapt�r helysz�nei k�z�l p�ld�ul a monzai, �s a soron k�vetkez� montreali versenyp�ly�kr�l tartj�k azt, hogy nagyon is ig�nybe veszik a versenyaut�k f�krendszer�t.

A megfelel� egyens�ly fenntart�sa teh�t nem �ppen egyszer� feladat. Abban az esetben, ha a f�kek t�l sok alkalommal h�lnek le, akkor nem lesznek olyan ellen�ll�ak a f�kez�s sor�n keletkez� s�rl�d�s okozta kop�ssal szemben, ha viszont t�lzottan hossz� id�tartamig �zemelnek az el�z�ekben eml�tett 1.000�C k�rny�k�n, akkor nem fogj�k t�l�lni a teljes versenyt�vot. Ennek a kock�zata k�l�n�sk�ppen a Gilles Villeneuve nev�t visel� p�ly�n t�rt�n� sz�guldoz�s sor�n igen nagy: a versenyz�k a gyors egyenesekben ak�r a 320km/h-�s sebess�get is el�rhetik. A meglehet�sen nagy sebess�g� egyeneseket �s a sok-sok lass�t�t tartalmaz� kanadai ring eset�ben teh�t nagyon sok alkalommal kell a versenyz�knek haszn�lniuk a f�kped�lt. �ppen ez�rt, hogy az aut�k f�kei ne melegedjenek fel t�lzottan nagy h�m�rs�kletre, illetve ez a folyamat ne tartson nagyon hossz� ideig, a megfelel� m�don megtervezett �s kialak�tott h�t�si rendszer seg�ts�g�vel mialatt a pil�ta egy-egy egyenest igyekszik min�l r�videbb id� alatt megtenni (mik�zben a f�kek nyugalmi �llapotban vannak), a f�kt�rcs�t �s a f�kbet�teket le kell h�teni. „Ez jelenti az egyik legnagyobb kih�v�st Kanad�ban.” – tette hozz� Dernie. „A kanyarok k�z�tt le kell h�teni a f�keket oly m�rt�kben, hogy megfelel� m�don tudjanak az eg�sz verseny alatt teljes�teni.”

A h�t�folyad�kok haszn�lata tiltott dolog a Formula-1-ben, ami azt jelenti, hogy a f�kek h�t�s�t a rajtuk �t�ramoltatott leveg� seg�ts�g�vel lehet megoldani. A f�kt�rcs�kon kialak�tott furatokon, vagy m�s n�ven mondva a perfor�ci�kon kereszt�l �t�ramlott leveg� pontosan el tud jutni a magas h�m�rs�klet kialakul�sa miatt kritikusnak �t�lt f�kt�rcs�khoz �s f�kbet�tekhez. Azzal, ha ezeknek a perfor�ci�knak a nagys�g�t megn�velik, jobb lesz ugyan a f�kek h�t�s�nek a hat�sfoka, de aerodinamikai szempontb�l viszont nem �ppen kedvez� hat�st fog eredm�nyezni. Abban az esetben, ha p�ld�ul a montreali versenyre ezeket a perfor�ci�kat egy kiss� nagyobb m�retben k�sz�tik el, akkor ez hozz�vet�legesen 1.5%-ot jelent az aerodinamikai hat�konys�g rov�s�ra, vagy m�sk�ppen mondva 1km/h-val cs�kken a versenyaut� sebess�ge. De term�szetesen azt sem szabad szem el�l t�veszteni, hogy az aerodinamika m�g nem minden. A m�rn�k�knek – akik megv�ltoztatj�k ezen perfor�ci�knak a m�ret�t – meg kell tal�lniuk azt a legmegfelel�bb egyens�lyt, amely a nagy sebess�gr�l t�rt�n� lef�kez�sek miatt a f�kt�rcs�k �s a f�kbet�tek min�l nagyobb kop�s�ll�s�g�hoz, illetve fel�leti tart�ss�g�hoz vezet. „A versenyaut� f�kez�si folyamata rendk�v�l �sszetett dolog.” – nyilatkozta Gavin Fisher, a BMW Williams F1 csapat vezet� tervez�je. „A f�kek, a gumik �s az aerodinamika �ltal gener�lt leszor�t�er� egy�ttes k�lcs�nhat�s�b�l lehet el�rni a legoptim�lisabb f�kez�st.”

Az �vek folyam�n a szem�lyaut�k eset�ben is egyre ink�bb megn�tt a f�kekkel szemben t�masztott k�vetelm�ny. „A 250km/h-�s v�gsebess�ggel �s a hozz�vet�legesen k�t tonn�s s�llyal rendelkez� j�rm�vek eset�ben is a lehet� legr�videbb id� alatt kell a mozg�si energi�t lek�zdeni.” – nyilatkozta Dr. Christoph Lauterwasser, az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak szakembere. „�ppen ez�rt a legk�nnyebb, kev�s karbantart�st ig�nyl� f�kt�rcs�k alkalmaz�sa kezd elterjedni, amelyeket ker�miaer�s�t�s� sz�nsz�las anyagokb�l k�sz�tenek.”

A rendelkez�sre �ll� cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� anyagok felhaszn�l�sa ellen�re is a Formula-1-es versenyz�knek a f�kez�st sok esetben m�gis „�szt�nszer�en” kell v�grehajtaniuk, hiszen semmif�le seg�deszk�z (p�ld�ul ABS) sincs megengedve a sz�mukra. �ppen ez�rt a csapatoknak kell �gy megtervezni �s elk�sz�teni a versenyaut�ikat, hogy a f�kez�sb�l ad�d� er�hat�sok a lehet� leghat�konyabb m�don legyenek elosztva az els� �s a h�ts� tengelyek k�z�tt. Ehhez seg�ts�g�l szolg�lnak az olyan be�ll�t�si lehet�s�gek, mint p�ld�ul a f�ker� eloszt�sa a versenyaut� el�ls� �s h�ts� r�sze k�z�tt. Ezt a be�ll�t�st �ltal�ban �gy szokt�k elv�gezni, hogy az els� tengelyre a f�ker� 60%-a, m�g a h�ts� tengelyre a marad�k 40% ker�l. A f�kek megfelel� m�don val� kezel�se d�nt�en befoly�solja a gumiabroncsok �llag�nak, illetve fel�leti min�s�g�nek alakul�s�t. Mint ismeretes az idei �vben olyan �j szab�lyoz�s t�rt�nt bevezet�sre, miszerint a versenyz�k csakis abban az esetben cser�lhetik ki egy versenyh�tv�g�n az abroncsukat, ha azt valamilyen s�r�l�s, illetve defekt �ri. �ppen ez�rt az aut� be�ll�t�s�n�l k�l�n�sk�ppen oda kell figyelni a f�kek megfelel� be�ll�t�s�ra, hiszen egy-egy rosszul meghat�rozott param�ter d�nt�en befoly�solhatja a verseny v�gkimenetel�t.

Tudta azt, hogy …

… a teljes f�kez�s sor�n a f�kped�lokra hozz�vet�legesen 80kg-nak megfelel� er�vel kell r�l�pni? Ehhez pedig felt�tlen�l sz�ks�ges a megfelel� edz�si programmal folyamatos kond�ci�ban tartott l�bizomzat, amelyre p�ld�ul a monzai futam sor�n legal�bb 212 alkalommal van sz�ks�g, hiszen az olaszorsz�gi verseny alatt k�zel�t�legesen ennyiszer kell kem�nyebben a f�kped�lra taposnia a pil�t�nak. Egy-egy ilyen f�kez�s sor�n a lassul�sb�l ad�d� terhel�s nagys�ga el�rheti ak�r az 5G-nek megfelel� m�rt�ket is. Ez azt jelenti, hogy a pil�ta feje, amely 6kg-ot tesz ki �s a rajta l�v� sisak s�lya, amely 1.5kg-os, egy nagyobb m�rt�k� f�kez�s sor�n az 5G-s terhel�snek k�sz�nhet�en ak�r 37.5kg-nak is �rezhet�. Az ilyen ir�ny� ig�nybev�telek legink�bb a versenyz� nyakizmait veszik ig�nybe, amelyeknek az er�s�t�s�re szint�n speci�lis gyakorlatok elv�gz�se sz�ks�geltetik. Mellesleg ennek a terhel�snek a cs�kkent�s�hez semmif�le f�kr�seg�t� rendszer alkalmaz�sa sem megengedett a Formula-1-ben.