Amikor a Formula-1 mez�nye a kis hercegs�gbe �rkezik, akkor az eg�sz vil�g szeme erre a nem �ppen olcs�, de ann�l ink�bb csod�latos helysz�nre figyel. A brazil nemzetis�g� Nelson Piquet – aki a harmadik vil�gbajnoki c�m�t a Williams csapat sz�neiben szerezte meg 1987-ben – sohasem tudott els� helyen v�gezni a monac�i futamon. Piquet v�lem�nye is egyezik sokak �ll�t�s�val, hogy aki itt akar versenyre kelni az ellenfelekkel, annak meglehet�sen nagy �ll�k�pess�ggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a lehet� legjobb eredm�nyt �rje el. „Ezen a p�ly�n olyan �rz�s versenyezni, mintha egy helikopterrel kereszt�lrep�ln�l a nappalin.” – nyilatkozta kiss� viccesen az egykori brazil pil�ta. A 900 l�er�s versenyg�pekkel - amelyek nem ritk�n el�rik a 300km/h-�s sebess�get is ezeken az utc�kon – a sz�guldoz�s gyakran csak egy lass� araszol�snak t�nik, hiszen vannak olyan pontjai a p�ly�nak, ahol val�ban k�nytelenek lelass�tani a versenyz�k. A t�bbi versenyp�lya eset�n megszokott menek�l�si tereket b�rmennyire is sajn�latos, de itt n�lk�l�zni�k kell az F1-es vol�nm�v�szeknek, hiszen a j� sz�les kavics�gyak helyett itt mind�ssze szalagkorl�t �s gumifal l�tja el az esetleges kisodr�d�sok sor�n az �tk�z�sekb�l ered� nagyobb s�r�l�sek elker�l�s�nek feladat�t. �ppen ez�rt azoknak a versenyz�knek, akik Monac�ban versenyeznek, k�l�nleges felk�sz�l�snek kell eleget tenni�k mind ment�lis, mind pedig fizikai szempontb�l. A legkisebb hib�z�s is v�gzetes lehet az adott pil�ta versenyz�s�t illet�en, hiszen a p�ly�t szeg�lyez� korl�tnak val� �tk�z�s v�gleg leamortiz�lhatja a versenyaut�t. �ppen ez�rt a verseny rendez�s�ge hozz�vet�legesen 5.500 biztons�gi elemet helyezett el a p�lya mellett annak �rdek�ben, hogy enyh�ts�k az esetleges koccan�sokb�l ered� k�rosod�sok �s emberi s�r�l�sek m�rt�k�t.

A versenyz�k sz�m�ra a szezon egyik legfontosabb versenye, amelynek a teljes�t�se egy val�s�gos b�v�szmutatv�nynak t�nhet a laikus szeml�l�d� sz�m�ra, az a Monac�i Nagyd�j. A 3.340km hossz� p�lya – amely elhalad a kaszin�n�l, a kik�t�n�l �s a k�zpontban l�v� uszod�n�l – sz�mos kritikus pontot rejt mag�ban: ezek mindegyik�n�l k�z�s krit�riumk�nt eml�thet�, hogy millim�terre pontosan kivitelezett precizit�st k�v�n mind a csapatokt�l, mind pedig a versenyz�kt�l. Sz�mos olyan kanyar tal�lhat� a Monte Carlo utc�in kialak�tott versenyp�ly�n – �gymint a Massenet, vagy a Beau Rivage -, amelyek eset�ben a pil�t�knak pontosan meg kell tal�lniuk azt az �vet, amelyen haladva a lehet� legjobb m�rt�kben k�pesek teljes�teni az adott kanyart, mik�zben a 250km/h-�s sebess�gr�l 130km/h-ra kell lelass�taniuk versenyg�peiket.

Az ide�lis versenyvonal megtal�l�sa ezen a p�ly�n meglehet�sen neh�zkes, hiszen sz�mos olyan pontja van a monac�i ar�n�nak, ahol az aszfalt fel�lete cs�sz�s a r� festett �tburkolati jelek (pl. gyalog�tkel�helyek) miatt. �ppen az ilyen t�nyez�k teszik sz�ks�gess� azt, hogy a versenyz�k j�val nagyobb koncentr�ci�val teljes�ts�k a 260.520km-es versenyt�vot. A pil�t�k fej�ben azonban minden bizonnyal ott motoszk�l az a f�lelem, hogy elegend� egy apr�cska hiba, �s m�ris kiesnek a versenyb�l. Ez is azt bizony�tja, hogy az F1-es versenyg�pek vol�nja m�g�tt csakis teljes szellemi �s fizikai felk�sz�lts�ggel lehet maxim�lis teljes�tm�nyt ny�jtani. Ez k�l�n�sk�ppen az olyan p�ly�k eset�ben jelentkezik halmozottabban, ahol nincs lehet�s�g menek�l�si terek, kavics�gyak kialak�t�s�ra, hanem a p�lya mellett k�zvetlen�l a szalagkorl�t, vagy �ppen a gumifal �ll�tja meg az esetlegesen kics�sz�, vagy hib�z� versenyz� aut�j�t. Az �sszesen 15 kanyart tartalmaz� versenyp�lya miatt a pil�t�knak �lland�an gyors�taniuk �s lass�taniuk kell.

A Formula-1-es versenynapt�rban nincs m�sik olyan helysz�n, ahol annyi alkalommal kell sebess�get v�ltani a versenyz�knek, mint Monac�ban: �tlagosan minden m�sodik m�sodpercben t�rt�nik egy sebess�gv�lt�s, ami azt jelenti, hogy egy teljes k�r alatt hozz�vet�legesen 40-szer kell a pil�t�nak haszn�lnia a korm�ny h�toldal�n kialak�tott sebess�gv�lt� karokat. Ha egy kicsit tov�bb bontogatjuk az el�z� gondolatmenetet, akkor ez az �rt�k egy teljes versenyt�vra kivet�tve k�nnyen el�rheti a 3.100-as �rt�ket is. A meglehet�sen z�rt utcai versenyp�ly�n val� k�r�zget�s, amely eg�szen pontosan 78 k�r�n �t fog tartani, nagyon megviseli a pil�t�k szervezet�t. A versenyz�i over�lban a h�m�rs�klet �rt�ke k�nnyen el�rheti ak�r a 60�C-ot. A futam teljes�t�se folyam�n a pil�taf�lk�ben uralkod� igen magas h�m�rs�kleti viszonyok miatt pedig a versenyz� folyad�kvesztes�ge 3…4 liternyi is lehet ak�r. Az el�z�ekben eml�tett hat�sok miatt teh�t minden F1-es vol�nm�v�sznek maxim�lis m�don fel kell k�sz�lnie ezekre a k�r�lm�nyekre.

A hercegs�g utc�in kialak�tott p�ly�n nem k�nny� egy-egy el�z�s kivitelez�se, �ppen ez�rt igen nagy jelent�s�ggel b�r az, hogy a versenyz�k min�l jobb eredm�nyt �rjenek el az id�m�r�k sor�n. Az�ltal ugyanis, ha a pil�ta egy j� poz�ci�b�l tudja megkezdeni a monac�i viadalt, sokkal nagyobb es�lye van a sikerre. Ahhoz viszont, hogy a pil�ta sz�m�ra igaz�n j�l siker�lj�n majd a futam rajtja, nemcsak a versenyz� maxim�lis �sszpontos�t�sa �s felk�sz�lts�ge sz�ks�geltetik, hanem az aut� kuplungj�nak t�k�letes m�k�d�se is elengedhetetlen a j� kezd�shez. A Formula-1-es versenyaut�k k�zel 900 l�er� birtok�ban vannak, amelyet megfelel� m�don tov�bb�tani is kell a p�lya aszfaltj�ra. Az aut� t�k�letes be�ll�t�sa teh�t ezen a versenyp�ly�n is nagyon fontos. Abban az esetben, ha a versenyaut�k egyens�lyi be�ll�t�sait siker�l a m�rn�k�knek megtal�lniuk, akkor ha a pil�ta r�tapos a g�zped�lra a rajt sor�n, akkor a kerekek nem fognak megcs�szni. �ppen ez�rt oda kell figyelni a kuplung be�ll�t�saira is, hogy a billen�kar �ltali m�k�dtet�se min�l pontosabb v�lt�sokat tegyen lehet�v� a pil�ta sz�m�ra. Mindezek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a kuplungt�rcs�kat �rt ig�nybev�tel sor�n fell�p� extr�m magas h�m�rs�kletr�l sem – ami f�l m�sodperces id�tartam alatt ak�r az 1.000�C-ot is el�rheti -, amely ellen megfelel� h�t�si rendszerrel k�zdeni�k kell a m�rn�k�knek.

A versenyaut�k er�forr�sai tekintet�ben elmondhat�, hogy Monac�ban kisebb megterhel�snek kell ellen�llniuk az F1-es aut�kba szerelt motoroknak, mint azokon a versenyp�ly�kon (pl. Indianapolis, vagy Monza eset�ben), ahol val�ban nagy sebess�ggel teljes�tik a t�v legnagyobb r�sz�t. Jelen esetben egy k�r alatt mind�ssze 8 m�sodpercet kell maxim�lis g�zad�s mellett teljes�teni�k a motoroknak. Ennek ellen�re ez a helysz�n is meglehet�sen nagy rizik�faktort jelent ezeknek a szerkezeteknek, hiszen ha nem is kell tart�sabb ideig maxim�lis fordulatsz�mon m�k�dni�k, de igen sz�les sebess�gtartom�nyon bel�l kell, hogy �zemeljenek. A monte carl�i versenyp�lya egyik leglassabb kanyar�v�t p�ld�ul 45km/h-�s, m�g a p�lya leggyorsabb szakasz�t k�pvisel� alag�ton val� �thalad�st 280km/h-�s sebess�ggel teljes�tik a versenyz�k.

Amikor megkezd�dik a karnev�li hangulattal egyen�rt�k� monte carl�i versenyh�tv�ge, �s hozz�vet�legesen 120.000 n�z� l�togat ki a helysz�nre, hogy l�thass�k az aut�sport elit kateg�ri�j�ba tartoz� versenyz�k sz�guldoz�s�t, meglehet�sen felbolydul a kis hercegs�g �lete. Ha p�ld�ul valaki �t szeretne menni a sarki kisboltba, amely alig n�h�ny l�p�sre van az otthon�t�l, akkor most n�h�ny kordonnal, �s biztons�gi emberrel tal�lja szembe mag�t. A h�tv�ge folyam�n ugyanis a verseny szervez�i k�l�n�sk�ppen odafigyelnek a biztons�g, �s a fegyelem megtart�s�ra.
A helybeliek teh�t mind�ssze k�t lehet�s�g k�z�l v�laszthatnak: vagy leengedik a red�ny�ket, vagy pedig a Formula-1 rajong�iv� v�lnak.