Amikor a meglehet�sen hosszadalmas egyeztet�sek az FIA (F�d�ration Internationale de l"Automobile = Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, a szerk.) t�rv�nyhoz�i r�sz�r�l v�g�rv�nyesen befejez�dtek, �s pap�rra fektett�k a 2005-�s id�nyre kitervelt elk�pzel�seiket, voltak�ppen k�t f� c�lt t�ztek ki maguk el�.
Els�k�nt a sportra jellemz� nem kis k�lts�geknek a cs�kkent�s�t k�v�nt�k el�rni, hiszen a csapatok �s a Formula-1-et kiszolg�l� gy�rak �ltal k�sz�tett eszk�z�k, illetve felszerel�sek cseppet sem kis kiad�st jelentettek a mez�nyben r�sztvev� alakulatok sz�m�ra. M�sfel�l pedig az F1 biztons�g�nak a n�vel�se lebegett az FIA test�let�nek k�pzeletbeli szemei el�tt. Az idei �v els� n�gy verseny�t k�vet�en Danner meglehet�sen kritikus szemmel, egy kicsit k�tkedve v�lekedik az �j el��r�sok hat�saival kapcsolatban.


Motor

Ebben a szezonban minden egyes er�forr�snak k�t egym�st k�vet� nagyd�j h�tv�g�n kell meghib�sod�s n�lk�l helyt�llnia, ami k�tszer akkora megterhel�st jelent az el�z� szezonhoz k�pest. Az FIA kalkul�ci�j�ban az szerepel, hogy a kevesebb motor kisebb k�lts�get is fog jelenteni egyben, �s az alacsonyabb teljes�tm�ny pedig a versenyeket �rint� biztons�got fogj�k egy�rtelm�en n�velni. Danner a motorokra vonatkoz� �j szab�lyokkal kapcsolatban oly m�rt�kben egyet�rt, hogy val�ban nagy m�rt�k� k�lts�g-megtakar�t�s �rhet� el a kevesebb er�forr�s felhaszn�l�sa r�v�n, hiszen a csapatoknak fele annyi motorra van sz�ks�g�k. De term�szetesen ennek is megvannak a negat�v hat�sai, amelyek r�szben a n�z�ket �rintik. A versenyeket megn�zni sz�nd�koz� rajong�k ugyanis alig fognak F1-es versenyaut�kat l�tni a p�nteki napokon. „Term�szetesen a versenyz�k a lehet� legkevesebb id�t fogj�k majd ekkor a p�ly�n t�lteni, �s igyekezni fognak min�l el�bb megtal�lni azt a fajta gumikever�ket, amelyet a versenyen szeretn�nek majd haszn�lni. Mindezek mellett pedig a motorokat is k�m�lni akarj�k.” – tette hozz� Christian Danner. A szak�rt� utalt tov�bb� arra is, hogy a pil�t�k nem fognak akkora sebess�ggel repeszteni a futamok alkalm�val, hogy megv�dj�k a megszerzett poz�ci�jukat, mint ahogyan azt az eddigiek sor�n esetleg megszokhattuk t�l�k, mert ezzel is pr�b�lj�k min�l kisebb terhel�snek kitenni az aut�jukban l�v� er�forr�st.”


Gumik

Az idei �vben a pil�t�k sz�m�ra kevesebb gumiabroncs felhaszn�l�s�t teszik lehet�v� az FIA �ltal megalkotott �s bevezetett vadonat�j technikai el��r�sok. Minden Formula-1-es vol�nm�v�sznek egyetlen egy garnit�ra gumi �ll a rendelkez�s�re ahhoz, hogy egy teljes versenyh�tv�g�t, teh�t a szombati �s a vas�rnapi szabadedz�sek mellett a versenyen is ugyan azzal a gumiabronccsal l�phetnek p�ly�ra. A futam alatt csakis abban az esetben lehet kereket cser�lni, ha az valamilyen okn�l fogva megs�r�l, illetve defekt �ldozata lesz.
„Ez a szab�ly alapj�ban v�ve j� ir�nyba viszi el a sportot, mert minden k�ts�get kiz�r�an �rdekesebb versenyeket lehet majd l�tni.” – fejtette ki a v�lem�ny�t Danner a gumikra vonatkoz� 2005-�s szab�lyoz�sokat �rint�en. A p�nz�gyi r�sz�t tekintve, vagyis azzal kapcsolatban, hogy val�ban k�lts�geket takar�tanak-e meg a csapatok ennek az �j el��r�snak k�sz�nhet�en, m�r egy kiss� m�s v�lem�nyen van. A gumiabroncsokra vonatkoz� el��r�sok ilyen ir�ny� v�ltoztat�sa ugyanis szerinte nem igaz�n fog kisebb kiad�sokat jelenteni az alakulatok sz�m�ra, hiszen majd a kem�nyebb �sszet�tel� abroncsokat kell el�t�rbe helyezni�k a versenyz�knek, amelyekkel a kanyarokban el�rhet� sebess�g nagys�ga cs�kkenni fog, �s a versenyaut� vol�nja m�g�tt a min�l jobb eredm�ny el�r�s��rt harcol� pil�t�nak pedig sokkal �vatosabban kell b�nnia az aut�j�ra felszerelt gumikkal.
„Abban az esetben, ha az eg�sz versenyen takar�koskodnod kell a gumikkal, akkor sokkal nagyobb kompromisszumot kell hoznod a vezet�si st�lusodat illet�en. Nem lehet kiz�r�lag kem�ny versenyz�ssel v�gigverekedned magadat az eg�sz mez�ny�n an�lk�l, hogy ne kellene gondoskodnod a gumik megfelel� �llapot�nak a meg�v�s�r�l.” – tette hozz� Christian Danner. Sz�m�ra az, hogy kevesebb ker�kcser�t lehet l�tni a vas�rnapi versenyek sor�n, nem olyan negat�v dolog. Ellenkez� esetben viszont: „A teljes�tm�ny m�g mindig j�nak mondhat�. Az �n v�lem�nyem szerint kevesebb boxki�ll�s is elegend�. �gy �rzem, hogy egyetlen egy is b�s�gesen el�g lenne. A t�ls�gosan sok ki�ll�s csak �sszekusz�ln� az eg�sz versenyt.”


Aerodinamika

A versenyp�ly�k kanyarjaiban el�rhet� sebess�g nagys�ga az idei �vben az FIA el�zetes v�rakoz�sainak ellen�re tov�bb n�vekedett, illetve nem igaz�n cs�kkent. T�rt�nik ez annak dac�ra is, hogy aerodinamikai szempontb�l n�h�ny oldalon igen jelent�s v�ltoztat�sokat tettek k�telez�v� a 2005-�s �vben rajthoz �ll� csapatok sz�m�ra. A kanyarokban el�rhet� sebess�g m�rt�k�nek lereduk�l�sa az eddigiek alapj�n �gy t�nik, hogy csak pap�ron siker�lt el�rni, hiszen a versenyaut�k szinte �ppen olyan gyorsan k�pesek egy-egy kanyaron �tsz�guldani, mint a kor�bbi szezon futamai alkalm�val. Ennek ellen�re is Danner v�delm�be vette az �j szab�lyokat: „Ha nem lenne olyan fontos, hogy ezeket az el��r�sokat teljes�ts�k az illet�kesek, akkor az aut�k olyan m�rt�k� leszor�t�er� birtok�ba ker�lhetn�nek, amely a m�rn�k�knek minden bizonnyal nem kis fejf�j�st okozna.” – nyilatkozta Christian Danner. �ppen ez�rt jelen esetben a versenyaut�k teljes�tm�ny�nek ugr�sszer� n�veked�se egy kiss� visszafogottabban jelentkezett a 2005-�s id�nyben, de Danner �r v�lem�nye szerint ez m�g mindig a tervezett m�rt�k felett van. „Jelen esetben ugyanis az aut�k m�g mindig nagy m�rt�k� leszor�t�er�vel rendelkeznek.” – tette hozz� a szakember.
Az el�z�ekben eml�tett aerodinamikai m�dos�t�sokat t�bbek k�z�tt oly m�don k�v�nt�k az FIA t�rv�nyhoz�i �t�ltetni a val�s�gba, hogy a versenyaut�k els� l�gterel� sz�rny�t a kor�bbi 10cm-es magass�g helyett az idei �vben m�r 15cm-re kellett megemelni a p�lya aszfaltj�t�l. Az aut�k h�ts� r�gi�ja sem maradt �rintetlen, hiszen a h�ts� l�gterel� elemet pedig a kocsitesthez 15cm-el k�zelebb kellett hozniuk a m�rn�k�knek. Az alv�z h�ts� r�sz�t feljebb kellett emelni �s a diff�zor nem lehet 125mm-n�l magasabban.
Ezen aerodinamikai m�dos�t�sokkal teh�t az FIA nem titkolt sz�nd�ka az volt, hogy cs�kkents�k a leszor�t�er�t, �s ez�ltal az aut� tapad�s�t, amivel pedig alacsonyabb kanyarsebess�get szeretn�nek el�rni az F1-es g�pcsod�kn�l. Ahogyan pedig azt az el�z�ekben is l�tni lehetett, a Formula-1 mez�ny�t alkot� aut�kat nem is olyan egyszer� dolog megf�kezni a fejl�d�s v�gel�thatatlan �tj�n.
Az �j aerodinamikai megszor�t�soknak k�sz�nhet�en egy m�sik hat�st sem szabad sz� n�lk�l hagyni: az idei mez�nyben kialakult k�zdelmek sokkal szorosabb� v�ltak, aminek k�vetkezt�ben a Formula-1-et kedvel�k izgalmasabb futamokat l�thatnak.


K�vetkeztet�s

Az el�z�ekben eml�tett, �s n�h�ny oldal�r�l bemutatott �j szab�lyok teh�t egy�rtelm�en seg�tik a Formula-1-et �rint� k�lts�gek cs�kkent�s�t, amely a csapatok helyzet�t minden bizonnyal megk�nny�ti. Ezzel egyidej�leg viszont valamelyest neh�zkesebb� v�lt a versenyaut�k maxim�lis teljes�tm�ny�nek a kiakn�z�sa, amelynek tulajdonk�ppen a biztons�g n�vel�s�n�l jelentkezik pozit�v hat�sa. Danner �r v�lem�nye szerint teh�t a Formula-1 szab�lyrendszer�nek ilyen ir�ny� megv�ltoztat�s�val az FIA-nak siker�lt el�rnie a kit�z�tt c�ljaikat.