Az egyes �tleteket nem szabad k�sza elk�pzel�sekk�nt kezelni, hanem m�r a fejleszt�si folyamat elej�t�l kezdve megfelel� m�don kell azokat kezelni. Egy-egy �j versenyaut� kifejleszt�se sor�n elk�pzelhetetlen, hogy a sikeres munkav�gz�s �rdek�ben ne t�rt�njen meg az egyes �tleteknek az �sszegy�jt�se. Ez k�l�n�sen fontos, mert t�bb szervezeti oszt�ly szoros egy�ttm�k�d�se r�v�n k�sz�l el az adott konstrukci�, �gymint az aerodinamik�val, az alv�zzal, a motorral �s mindezek elemeivel foglalkoz� csapatok eset�ben. Ezen teamek (team = csapat, a szerk.) �ltal megalkotott �tletek k�pezik az alapelk�pzel�st egy-egy �j fejleszt�s megkezd�se sor�n. A fejleszt�si f�zisok els� l�p�se tulajdonk�ppen m�r legal�bb 18 h�nappal azel�tt �tj�ra indul, miel�tt az �j versenyg�p �les helyzetben a p�ly�ra g�rd�lne, hiszen a k�vetkez� szezonra az FIA �ltal bevezetni sz�nd�koz� technikai szab�lyok ekkor m�g kor�ntsem nyerik el a v�gleges form�jukat. Az egyetlen biztos pont a specifik�ci� kidolgoz�sa sor�n, amelynek minden egyes esetben meg kell felelnie az �j konstrukci�nak, hogy annak k�nnyebbnek, gyorsabbnak, �s egyszer�en sz�lva jobbnak kell lennie.

A Formula-1-ben nem szabad, hogy el�forduljon olyan eset, amikor az anyagi probl�m�k, vagy �ppen a rendelkez�sre �ll� id� hi�nya a fejleszt�sek rov�s�ra mennyen. Ilyen esetben ugyanis hi�ba adott a szellemi h�tt�r, hi�ba rendelkezik az adott csapat rem�nyteljes elk�pzel�sekkel, nem tudj�k k�zzel foghat� form�ba �nteni a tervez�asztalon meg�lmodott konstrukci�t. Term�szetesen olyan eset is el�fordulhat, hogy a j�v� �vre sz�nt versenyg�p fejleszt�s�t id�ben elkezdi a csapat, �s a vadonat�j elemeket id�ben be�p�tik az aut�ba, majd pedig be is vetik azt versenyk�r�lm�nyek k�z�tt, de az m�gsem v�ltja be az el�zetes rem�nyeket, illetve nem jelentkezik annak k�zvetlen hat�sa a versenyaut� teljes�tm�ny�nek n�veked�s�ben. A Formula-1-es versenyaut� hozz�vet�legesen 5.000 egyedi alkatr�szt tartalmaz, az egyszer� csavarokt�l kezdve eg�szen a bonyolult elektronikai �sszetev�kig. Az el�z�ekben eml�tett 5.000-es alkatr�szsz�m elk�peszt�en nagy r�sz�t, k�r�lbel�l 3.500-at m�dos�tanak az adott szezon folyam�n. "Az aut� folyamatos v�ltoz�sokon megy kereszt�l." - nyilatkozta Fisher. "Mindig lehet olyat tenni, amellyel m�g jobb� lehet v�lni."

Az �j elk�pzel�seken alapul� meglehet�sen �sszetett szerkezetek �s elemek pr�b�ja �s tesztel�se minden esetben l�p�sr�l-l�p�sre kell, hogy megt�rt�njen. Ennek a v�grehajt�s�hoz elengedhetetlen�l nagy seg�ts�get jelent a sz�m�t�g�pek haszn�lata. A szimul�ci�s feladatok elv�gz�s�hez meglehet�sen nagy teljes�tm�ny� CAD (Computer Aided Design = Sz�m�t�g�ppel Seg�tett Tervez�s, a szerk.) munka�llom�sokat alkalmaznak. Az ilyen "er�m�veknek" az egyik legnagyobb haszn�t a k�l�nb�z� t�r�stesztek szeml�ltet�se sor�n tudj�k �lvezni a m�rn�k�k. Szint�n nagy teljes�tm�ny� sz�m�t�g�pekkel �s speci�lis szoftverek felhaszn�l�s�val t�rt�nik az egyedi alkatr�szek h�romdimenzi�s l�tv�nyterveinek az elk�sz�t�se, de mindezek mellett a k�l�n-k�l�n megrajzolt elemekb�l �ssze�p�tett Formula-1-es versenyaut�t m�r a PC monitor�n el�zetesen is meg lehet szeml�lni an�lk�l, hogy a gy�rban egyetlen egy elemet legy�rtottak volna. Ennek k�l�n�sk�ppen ott van a legnagyobb jelent�s�ge, hogy nem kell legy�rtani a m�g fejleszt�si f�zisban l�v� alkot�elemet ahhoz, hogy l�thass�k azt. Ezzel pedig nem kev�s id�t, �s nem utols� sorban p�nzt takar�tanak meg a csapatok. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy az adott alkatr�szb�l nem gy�rtanak le egyetlen egy darabot sem m�g miel�tt v�gleges form�t �ntene, hiszen igen komoly felt�telek mellett le kell azt tesztelni.
Ha a megenged a Kedves Olvas� egy apr�cska megjegyz�st, m�rn�k ember l�v�n elmondhatom, hogy az el�z� szempontok fontoss�ga mellett sokkal m�sabb "k�pet" mutat egy adott alkatr�sz a sz�m�t�g�p monitorj�n �s a tervez�asztalon, mintha azt a saj�t kez�ben megfoghatja az ember.

Vannak olyan speci�lis szoftverek, mint p�ld�ul a CFD-nek (Computational Fluid Dynamics = Sz�m�t�g�pes Folyad�kdinamika, a szerk.) nevezett alkalmaz�s, amellyel a versenyaut� minden egyes aerodinamikai elem�nek felhaszn�l�s�b�l ered� hat�sokat sz�m�t�g�pes szimul�ci� seg�ts�g�vel szeml�ltetni tudj�k. Tulajdonk�ppen ennek a rendszernek az alkalmaz�s�val a Formula-1-es versenyaut�nak a sz�lcsatorn�ban val� viselked�s�t lehet nyomon k�vetni, illetve az egyes be�ll�t�sok �ltal eredm�nyezett aerodinamikai jellemz�ket is ki tudj�k �rt�kelni. (A CFD technol�gi�j�r�l, �s annak felhaszn�l�s�r�l egy m�sik �r�somban, a Sz�m�t�stechnika a fejleszt�sben c�m� technikai �ssze�ll�t�sban szerezhet t�bb inform�ci�t a Kedves Olvas�.)
Az el�z�ekben eml�tett technol�gia ellen�re azonban a tervez�k n�ha napj�n m�gis megragadj�k a v�zlatceruz�jukat. Egy versenyaut� elk�sz�t�s�nek az alapja nemcsak a logik�n, illetve �sszer� gondolkod�sm�don alapszik: az �szt�n�s meg�rz�s is �ppen olyan fontos elem�t k�pezi egy-egy �j konstrukci� megalkot�s�nak, ha �ppen nem a legfontosabbat. Ezzel tal�n el�rkezt�nk egy olyan ponthoz, amelyr�l elmondhatjuk, hogy azok a csapatok, amelyek rendelkeznek olyan szakemberekkel, akikben fellelhet� ez a fajta �szt�n�s meg�rz�s k�pess�ge, igen is nagym�rt�kben tudj�k pozit�v ir�nyba seg�teni a csapat munk�j�t. Tulajdonk�ppen a tervez�st 50%-ban a tudom�ny, 50%-ban pedig az �gynevezett em�ci�, vagy m�sk�ppen mondva a "r��rz�s" alkotja.

Az �j versenyaut� tervez�si f�zisa folyam�n az �ppen aktu�lis Formula-1-es szezonban begy�jt�tt adatok is igen fontos szerepet j�tszanak. A csapat erre hivatott tagjai ugyanis ezen inform�ci�kat megfelel�en �sszegy�jtve �s feldolgozva, tov�bbi l�nyeges seg�ts�get adhatnak az aut� tervez�s�vel foglalkoz� m�rn�k�knek. Amikor v�geznek valamelyik alkot�elem, vagy alkatr�sz tervez�s�vel, �s a j�rm�re vonatkoz� hat�saival kapcsolatos tesztel�seket is elv�gezt�k a sz�m�t�g�pek seg�ts�g�vel, a megfelel� adatokat bet�pl�lj�k a CAM (Computer-Aided Manufacturing = Sz�m�t�g�ppel Seg�tett Gy�rt�s, a szerk.) nevezet� rendszerekbe. A maxim�lis pontoss�gra k�pes berendez�sek pedig ezt k�vet�en elk�sz�tik az �ppen aktu�lis alkatr�szt, amelynek az alkalmazott technol�gi�val �s az anyagok igen magas min�s�gi �s megb�zhat�s�gi elv�r�saival szemben t�masztott k�vetelm�nyeknek val� megfelel�s miatt igen nagy a k�lts�gvonzata.
A motorblokk f�m elemeinek az elk�sz�t�s�hez tulajdonk�ppen egy�ltal�n nincs sz�ks�g emberi er�re, ezzel szemben viszont a sz�nsz�las anyagb�l k�sz�lt elemekn�l, mint p�ld�ul az �gynevezett biztons�gi cella eset�ben ez m�r teljesen m�sk�ppen t�rt�nik. A Formula-1-es versenyaut� ez ut�bbi elemeinek az el��ll�t�s�hoz ugyanis elengedhetetlen a k�zi munkaer�. Az els� mintadarabok tesztel�se - amely eg�szen pontosan a sz�lcsatorn�ban ker�l kivitelez�sre - tulajdonk�ppen az el�z�ekben eml�tett folyamat els� r�sz�ben t�rt�nik meg, de ezen vizsg�latok eredm�nyek�ppen tudj�k a szakemberek eld�nteni azt, hogy a vizsg�lat t�rgy�t k�pez� "munkadarab" milyen m�rt�kben el�g�ti ki az aut�versenyz�s legfels�bb kateg�ri�j�ra jellemz� magas biztons�gi k�vetelm�nyeket.

Az eg�sz �vad alatt a csapatok technikai oszt�lyai meglehet�sen speci�lis ter�letekre f�kusz�lnak, �s ennek megfelel�en igyekeznek a min�l hat�konyabb egy�ttm�k�d�s �rdek�ben az egyes feladatokat kell� k�r�ltekint�s mellett sz�tosztani egym�s k�z�tt. A csapat egyik r�sze az �ppen aktu�lisan haszn�lt versenyaut�val kapcsolatos dolgokkal kell, hogy foglalatoskodjon, m�g a m�sik r�sz�nek a jelenlegi konstrukci�val kapcsolatban, a j�v�t �rint� fejleszt�sekkel, �s azok megfelel� m�don t�rt�n� implement�l�s�val t�r�dnek. Nem szabad azonban megfeledkezni arr�l, hogy az el�z�ekben eml�tett t�rsas�gnak van egy harmadik kisebb t�bora is, amelynek a j�v� �vre sz�nt versenyaut�nak a kifejleszt�s�re kell �sszpontos�tania. Az egyes forr�sokat pedig megfelel� egyens�lyban kell tartani, hiszen csakis abban az esetben besz�lhet�nk csapatmunk�r�l. Azonban mint mindenhol, �gy itt is lehetnek k�l�nb�z� buktat�k: ha valamelyik csoport t�l kor�n kezd el foglalkozni az �j aut�val, akkor k�nnyen el�fordulhat, hogy az �ppen aktu�lis szezon h�tral�v� r�sz�t nem kis kock�zatnak teszik ki. Ugyanis ebben az esetben nem az aktu�lis konstrukci�val foglalkoznak, �gy pedig el��llhat az az eset, hogy a versenyaut�val kapcsolatban komoly technikai probl�m�k jelentkeznek, ami term�szetesen vesz�lybe sodorja a szezon futamain val� eredm�nyes szerepl�st. Abban az esetben viszont, ha a jelenlegi versenyaut�val t�lzottan sok id�t t�ltenek el, akkor k�nnyed�n el��llhat az a helyzet, hogy az �j vil�gbajnoki sorozat meglehet�sen gy�szos m�don fog �tj�ra indulni.

Legink�bb az a bevett szok�s, hogy a versenyaut� �p�t�s�vel, �s azok elemeinek el��ll�t�s�val foglalkoz� gy�rak m�r a k�t szezon k�z�tt elkezdik a v�gs� visszasz�ml�l�st. Az elm�lt szezon m�r tulajdonk�ppen egy t�rt�nelemnek tekinthet�, hiszen a gy�rak m�r teljes kapacit�sukkal az �j konstrukci�ra �sszpontos�tanak. Ebben az id�szakban �ltal�ban a csapatok �gynevezett �tmeneti aut�kat haszn�lnak, amelyeket olyan elemekkel �s alkatr�szekkel l�tnak el, amit majd az �j aut� �p�t�se sor�n szeretn�nek felhaszn�lni, de m�g ehhez nem t�rt�ntek meg teljes m�rt�kben a sz�ks�ges vizsg�latok v�grehajt�sa. A fejleszt�sekhez sz�ks�ges kilom�terek a tesztpadokon �s a sz�lcsatorn�ban elv�gzett vizsg�latok �tj�n ad�dnak �ssze, �s ezek tulajdonk�ppen m�r az �j gener�ci�s versenyaut�ban halmoz�dik fel, hozz�vet�legesen k�t teljes h�nappal a k�vetkez� id�ny kezdete el�tt. A csapatok voltak�ppen az id�vel kell, hogy megk�zdjenek, hiszen a versenyaut�t megb�zhat�v� �s egyben gyorss� is kell tenni�k.

�rdekess�gk�ppen meg kell eml�teni azt is, m�g miel�tt a vadonat�j Formula-1-es aut� megtenn� az els� l�p�seit a szezon nyit� futam�n, a csapat szakemberei m�r jav�ban dolgoznak az azt k�vet� vil�gbajnoki sorozatra sz�nt konstrukci�n.

Tudta azt, hogy …

… a Formula-1-es versenyaut� alv�z�nak fejleszt�se hozz�vet�legesen 250.000 munka�r�t vesz ig�nybe, �s a jelenlegi konstrukci� m�g tov�bbi 250.000-et ig�nyel? Az FW27-es fejleszt�si f�zisa sor�n a WilliamsF1 csapat tervez�i �sszesen 4.500 m�szaki rajzot k�sz�tettek, �s nagyj�b�l tov�bbi 4.000 rajz fog m�g k�sz�lni a szezon folyam�n. A versenyaut�ik sz�m�ra a WilliamsF1 alakulat gy�r�ban hozz�vet�legesen �vente 200.000 egyedi alkatr�sz k�sz�l el.