A Formula-1-es versenyp�ly�k fel�lete alapvet�en h�romf�le r�tegb�l tev�dik �ssze. A fels� r�teg, az �sszek�t� r�teg �s a tehervisel� r�teg alkotja egy-egy p�lya fel�let�t. A fels� r�teget k� �s m�anyaggal er�s�tett aszfalt kever�k�b�l �ll�tj�k �ssze. Az el�z�ekben eml�tett h�rom r�teg k�z�l k�z�pen elhelyezked� �sszek�t� r�teg feladata nem m�s, mint hogy egy teljesen sima, egyenletes alapot biztos�tson a fels� r�teg sz�m�ra. A versenyp�lya fel�let�nek tal�n egyik legfontosabb r�sze az �n. tehervisel� r�teg, amelyet vastag, durva, por�zus �sszet�telben k�sz�tenek el annak �rdek�ben, hogy megfelel� min�s�g� alapot biztos�tson az F1-es betontorped�k sz�guldoz�s�nak helysz�n��l szolg�l� versenyp�ly�knak.

Az aszfalt k�vek �s bitumen kever�k�b�l �ll. K�l�n�sen fontos a megfelel� anyagok kiv�laszt�sa, legf�k�ppen az �j p�ly�k tervez�se �s meg�p�t�se sor�n. „Sz�mos k�fejt�be ell�togattunk annak �rdek�ben, hogy a legjobb k�veket tudjuk biztos�tani.”, nyilatkozta a m�r sz�mos versenyp�ly�t megalkot� szakember, Hermann Tilke. A n�met tervez� nev�hez f�z�dik t�bbek k�z�tt a vadonat �j bahreini, malajziai �s a sanghaji komplexumok is. Az egyes k�vek alkalmass�g�t k�l�nleges laborat�riumokban vizsg�lat al� vetett�k, hogy meg�llap�ts�k azok alkalmass�g�t az adott versenyp�lya meg�p�t�s�hez. A „Gy�r�k Ura” n�ven elh�res�lt tervez� nem el�gedett meg puszt�n a vizsg�latok ny�jtotta eredm�nyekkel – hanem igyekezett a lehet� legt�bbet megtenni annak �rdek�ben, hogy igaz�n k�l�nleges, �s az ide vonatkoz� el��r�sokat maxim�lisan kiel�g�t� versenyp�ly�t alkosson. Ezt p�ld�zza az is, hogy Tilke a bahreini aszfaltcs�khoz eg�szen Walesb�l hozatta a p�lya �p�t�s�hez alkalmasnak v�lt, �s v�g�l felhaszn�l�sra sz�nt k�veket.

A versenyp�ly�k fel�lete j�val elt�r�bb ig�nybev�teleknek vannak kit�ve, mint az a hagyom�nyos k�zleked�si utak eset�ben elmondhat�. �ppen ez�rt a Formula-1-es p�ly�k eset�ben a bitument polimer anyaggal igyekeznek min�l jobban meger�s�teni. A k�zutak �let�ben a legnagyobb terhel�sr�l akkor besz�lhet�nk, ha p�ld�ul „neh�z rakom�nyok” sz�ll�t�sa zajlik, vagy akkor, amikor egy 30 tonn�s kamion f�kez�st hajt v�gre az aszfalton. A versenyp�ly�kat n�zve pontosan ennek az ellenkez�je mondhat� el: a versenyaut�k gumiabroncsai haszn�lat k�zben igen nagy h�m�rs�kletet �rnek el, aminek k�vetkezt�ben a tapad�si jellemz� igen nagym�rt�kben megn�, �s ez�ltal az aszfalt k�veit szinte „kit�pik” az �t fel�let�b�l. Mindezek a hat�sok nagy sebess�ggel kombin�lva azt eredm�nyezik, hogy a gumik el�tt extr�m nagy nyom�s alakul ki az aszfalt fel�let�re ir�nyul�an, ezzel szemben pedig a gumik m�g�tt a p�lya fel�let�re kifejtett nyom�s �rt�ke j�val kisebb m�rt�k�. Hermann Tilke a k�vetkez�k szerint jellemzi ezt a jelens�get: „Az aszfalt sz�m�ra ez olyan, mintha el�l kalap�ccsal �tn�k, m�g h�tul porsz�v�val sz�vn�k azt.” Egy�rtelm� teh�t, hogy a versenyp�ly�k �lettartam�t az ilyen, �s az ehhez hasonl� er�hat�sok m�rt�ke igen jelent�sen befoly�solja, amelyet a rendszeres karbantart�sokkal ellens�lyozni lehet. Egy-egy p�lya �lettartama az id�j�r�st�l �s a karbantart�st�l f�gg�en hozz�vet�legesen 5-10 �v k�z� tehet�.

A felhaszn�land� anyagok kiv�laszt�sa, az aszfalt �sszet�tele �s a j� �p�t�szm�rn�k egyar�nt meghat�rozza egy p�lya j�v�beli min�s�g�t. Abban az esetben, ha Hermann Tilke szabad kezet kapott volna, �s az adott p�ly�t csakis a Formula-1-es versenyekre haszn�ln�k, akkor val�sz�n�leg a kis tapad�si jellemz� kialak�t�sa mellett voksolt volna a szakember. Feltehet�en az�rt d�nt�tt volna �gy, mert akkor izgalmasabb futamokat l�thatn�nak a sz�guld� cirkusz szerelmesei. „A versenyz�k a nagy tapad�si fel�let� p�ly�kat kedvelik jobban, de kisebb m�rt�k� tapad�s mellett, amikor is a f�kt�vok megn�nek �s az el�z�sek is egyszer�bb� v�lnak, �rdekesebb versenyek alakuln�nak ki.”, hangzott el Tilke magyar�zat�ban. A kisebb tapad�s pedig kisebb kanyarod�si sebess�get, �s ez�ltal nagyobb biztons�gi szintet is eredm�nyez egyben. Abban az esetben, ha p�ld�ul kis tapad�si fel�lettel rendelkez� versenyp�ly�n motorversenyeket rendezn�nek, a kanyarokban megd�nt�tt motorok miden bizonnyal k�nnyebben kics�szn�nak a p�lya aszfaltj�r�l, �s ez ak�r komoly balesetet, vagy ak�r trag�di�t is eredm�nyezhet. „A legt�bb esetben a p�ly�k megtervez�s�n�l �s meg�p�t�s�n�l k�nytelenek vagyunk kompromisszumokat hozni.”, tette hozz� a n�met p�lyatervez�.

„A gumiabroncsok k�z�ton val� tapad�sa szint�n nagym�rt�kben f�gg az �t fel�let�t�l.”, tette hozz� Dr. Christoph Lauterwasser, az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je. „Minden f�le �tviszonyok eset�ben – legyen sz�raz vagy es�s id�j�r�s – az �ttest fel�let�nek min�s�ge nagyon fontos szerepet j�tszik a biztons�gos k�zleked�sben. Az �tfel�let tapad�s�nak mindenhol egyenletesnek kell lennie, hiszen egy el�re nem l�that�, rejtett �thiba komoly balesetet okozhat, k�l�n�sk�ppen a motorker�kp�rral k�zleked�k r�sz�re. A tapad�s min�l nagyobb m�rt�ke egyben a f�kt�vols�g cs�kken�s�t is eredm�nyezi, ami ism�telten a biztons�gos k�zleked�s elengedhetetlen eleme.”, eg�sz�tette ki nyilatkozat�t Dr. Lauterwasser.

A Formula-1-ben �r�k�s feladat a megfelel� �sszet�tel� gumiabroncsok kifejleszt�se �s alkalmaz�sa, hiszen egy-egy verseny v�geredm�nye nagyban f�gg a megfelel� gumiv�laszt�st�l. Az abroncsok �lettartama nemcsak a versenyz� vezet�si st�lus�t�l f�gg - hogy milyen sebess�ggel sz�guldozik a p�ly�n, �s hogy milyen m�don hajtja v�gre az egyes man�vereket - hiszen a p�lya fel�let�nek min�s�ge is igen alaposan belesz�l ebbe a k�rd�sbe. A gumiabroncsok meglehet�sen nagy ig�nybev�telnek vannak kit�ve p�ld�ul Barcelon�ban �s Monz�ban. A gumikra hat� terhel�sek m�rt�ke a v�rosi p�ly�k eset�ben - mint p�ld�ul Monacoban - j�val kisebb. A Formula-1-es vol�nm�v�szek nyilatkozataiban, illetve p�lyaismertet�ikben m�r sz�mtalan alkalommal elhangzott, hogy k�l�n�sen j� tapad�snak �rvendenek a malajziai, a barcelonai, a hockenheimi �s a suzukai p�ly�k eset�ben, de a melbourne-i, az imolai, a budapesti �s a n�rburgringi p�ly�k fel�lete sokkal gyeng�bb tapad�si jellemz�kkel illethet�k.