Az ez�st sz�nben pomp�z� Mercedesnek - amely a biztons�gi aut� szerep�t t�lti be a Forma 1-ben – az idei szezonban mind�ssze nyolc alkalommal kellett beavatkoznia a versenyek menet�be. A monacoi, az indianapolisi, a silverstone-i �s belgiumi futamok alkalm�val kellett bevetni a biztons�gi aut�t. Az FIA (F�d�ration Internationale de l"Automobile = Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, a szerk.) �ltal megalkotott szab�lyok �rtelm�ben a biztons�gi aut�nak a boxutc�b�l kihajtva kell meg�rkeznie a p�ly�ra akkor, ha az adott futam biztons�gos lebonyol�t�s�t vesz�lyeztet� szitu�ci� alakult ki a versenyp�ly�n, de a probl�ma megsz�ntet�s�hez nem sz�ks�ges le�ll�tani a versenyt. Ha az ez�st sz�n� Mercedes megkezdte a k�r�z�st a p�ly�n, akkor minden egyes versenyaut�nak - kezdve az els� helyen aut�z� versenyz�vel - fel kell z�rk�zni a biztons�gi aut� m�g�, �s az �ltala dikt�lt temp�ban sz�pen, higgadtan k�vetni kell azt eg�szen addig, am�g azt a verseny igazgat�ja sz�ks�gesnek l�tja, illetve am�g a p�ly�n l�v� vesz�lyforr�st meg nem sz�ntetik.

A Forma 1 t�rt�net�ben els� �zben az 1973-ban megrendezett Kanadai Nagyd�jon vettetek be a verseny rendez�i biztons�gi aut�t. Az akkoriban erre a c�lra haszn�lt Porsche 914-es aut� tetej�n m�g nem �gaskodtak s�rga sz�n� villog�k, de a csomagt�rben ott lapult k�t s�rga sz�n� z�szl�. Az aut� bemutatkoz�sa meglehet�sen balszerencs�sre sikeredett, mert a Porsche vezet�je v�letlen�l a versenyben hetedik helyen halad� aut� el� sorolt be, �s nem pedig az els� helyen �ll� pil�ta versenyg�pe el�, aminek k�vetkezt�ben k�sz k�osz alakult ki. Eg�szen pontosan 1992-ig kellett v�rni arra, hogy az ilyen �s ehhez hasonl� szitu�ci�k elker�l�se �rdek�ben a biztons�gi aut� haszn�lat�ra vonatkoz�an megfelel� szab�lyokat hozzanak l�tre, �s lefektess�k azokat az FIA �ltal megalkotott t�rv�nyk�nyvben.

Eg�szen addig, am�g a biztons�gi aut� a p�ly�n van, a versenyz�knek tilos megel�zni�k egym�st. A csapatoknak lehet�s�g�k van arra, hogy ez id� alatt kih�vj�k versenyz�j�ket a boxba, �s v�grehajts�k a ker�kcser�t, illetve a sz�ks�ges �zemanyag-mennyis�get felt�lts�k. Ezt k�vet�en pedig a boxutca kij�rat�n�l l�v� f�nyjelz�s figyelembe v�tel�vel visszat�rhetnek a versenyp�ly�ra. Az ilyen m�don a p�ly�ra visszat�rt versenyz�nek cs�kkentett sebess�ggel kell haladnia eg�szen addig, am�g utol nem �ri a biztons�gi aut� m�g�tt k�gy�z� sorban „araszol�” vet�lyt�rsakat, majd ut�na pedig a „felvezet�” aut� �ltal dikt�lt temp�ban kell tov�bb haladnia. Amikor a verseny rendez�je m�r �gy l�tja, hogy a p�ly�n l�v� vesz�lyforr�st sikeresen megsz�ntett�k, teh�t nincs tov�bb sz�ks�g arra, hogy a biztons�gi aut� t�bb k�rt tegyen meg a p�ly�n, tudt�ra adja ezt az aut� vezet�j�nek. Ekkor m�g egy teljes k�rt kell megtennie, de m�r �gy, hogy az aut� tetej�n l�v� villog� f�nyjelz�st ki kell kapcsolnia. A k�r v�g�n pedig a biztons�gi aut� a boxutc�ba behajtva elhagyja a versenyp�ly�t, �s a rajt-c�l vonaln�l l�v� l�mp�kon bekapcsolj�k a szabad utat jelz� z�ld f�nyeket, valamint a p�lya mellett tev�kenyked� b�r�k pedig z�ld z�szl� lenget�s�vel adj�k a versenyz�k tudt�ra azt, hogy szabadd� v�lt v�gre el�tt�k az �t, �s nyugodtan nyomhatj�k a g�zped�lt. Ekkor azonban m�g a Forma 1 vol�nm�v�szeinek arra is figyelni�k kell, hogy csakis a rajt-c�l vonal �tl�p�s�t k�vet�en kezdhetnek ellenfeleik el�z�s�be. A biztons�gi aut� m�g�tt megtett k�r�k sz�m�t pedig belesz�m�tj�k a teljes versenyt�vba.

A biztons�gi aut�t m�r a Forma 1 kialakul�sa el�tt j�val kor�bban kital�lt�k az USA-ban. Akkoriban m�g felvezet� aut�nak nevezt�k, �s el�sz�r az 1911-ben megrendezett Indianapolis 500-as versenyen vetett�k be, hogy „kord�ban tartsa” a versenyaut�kat. Ez nem utols� sorban arra is j� volt, hogy a n�z�k an�lk�l, hogy a verseny izgalmainak b�rmely apr� r�szlet�b�l kimaradtak volna, nyugodt sz�vvel felt�lthett�k �d�t�italos poharaikat, valamint a pattogatott kukorica k�szleteiket, hiszen a felvezet� aut� m�g�tt nem el�zhettek a versenyz�k, vagyis nem maradtak le egyetlen egy l�tv�nyos el�z�si man�verr�l sem. Ilyen felvezet� aut�t a mai napig is haszn�lnak az Amerik�ban megrendezett gyorsas�gi aut�versenyek sor�n, egyr�szt az�rt, hogy fokozz�k a futamok alatti izgalmakat, m�sr�szt pedig az�rt, hogy a telev�zi�s k�zvet�t�sek alatt a m�r megszokott� v�lt kereskedelmi fog�sok (rekl�mok) is szerepet kaphassanak. De term�szetesen ezt a felvezet� aut�t nemcsak az el�bbiekben eml�tett megfontol�sok miatt k�ldik be a versenyp�ly�ra, hanem abban az esetben is, ha a p�ly�n olyan helyzet alakul ki, amely a versenyben r�sztvev� pil�t�k, �s a helysz�nre kil�togat� n�z�k testi �ps�g�re vesz�lyt jelenthetnek.

A biztons�gi aut� p�ly�ra k�ld�se gyakran eredm�nyezi a Forma 1-ben is azt, hogy izgalmasabb� v�lik �ltala az adott futam, hiszen a cs�kkentett sebess�gnek k�sz�nhet�en a versenyaut�k szorosan felz�rk�znak egym�s m�g�, �s miut�n szabadj�ra engedik a mez�nyt, a n�z�k l�tv�nyos el�z�seket l�thatnak. De term�szetesen az is el� szokott fordulni, hogy ek�zben a csapatok kisz�l�tj�k versenyz�iket a boxutc�ba, ami igen nagy kavalk�d kialakul�s�hoz is vezethet. Ha viszont val�ban �gy d�nt a csapat vezet�s�ge, hogy a biztons�gi aut� p�ly�n t�rt�n� k�r�zget�se alatt kih�vj�k versenyz�j�ket a ker�kcsere �s az aut� megtankol�sa miatt, el�g nagy el�nyre tehetnek szert, hiszen az ellenfelek lassan tudnak csak haladni az el�tt�k „araszol�” aut� m�g�tt. Ez�ltal pedig a vet�lyt�rsakkal szemben j�val kisebb id�vesztes�g alakul ki.

A 2000-es szezon kezdete �ta a Forma 1-ben alkalmazott biztons�gi aut�t a n�met nemzetis�g� Bernd Mayl�nder „p�rtfog�sa” al� helyezt�k. Ez egy�ltal�n nem egyszer� feladat, hiszen igen nagy odafigyel�st �s megb�zhat�s�got k�vetel a biztons�gi aut� vol�nja m�g�tt. A n�met pil�t�nak igencsak uralnia kell a 476 l�er�vel felruh�zott aut�t, hiszen olyan temp�t kell dikt�lnia, hogy a m�g�tte k�gy�z� sorban halad� F1-es versenyg�pek gumiabroncsai ne nagyon h�ljenek le, valamint azok er�forr�sai pedig ne hev�ljenek fel t�lzott m�rt�kben. �ppen ez�rt Bernd Mayl�ndernek is edz�sben kell tartania mag�t, vagyis minden egyes versenyt megel�z� cs�t�rt�ki napon egy �r�s tr�ningen vesz r�szt az �ppen aktu�lis futam helysz�n��l szolg�l� aszfaltcs�kon. Nemcsak saj�t maga sz�m�ra fontos ez a r�pke id�szak, hanem a mellette helyet foglal� szem�lynek, Peter Tibbetsnek is, akivel minden egyes Forma 1-es verseny alatt a biztons�gi aut�ban �lve k�szen kell �llnia az esetleges bevet�sre.

Teh�t adott esetben nekik is a maximumot kell kihozni magukb�l �pp�gy, mint az F1-es versenyg�pekben �l� pil�t�knak. Mind a ketten ugr�sra k�szen kell �llniuk, �s az over�ljukba, valamint a sisakukba be�lt�zve kell v�rniuk a r�di�n kereszt�l �rkez� utas�t�sra. De term�szetesen, ha nem kell Mayl�ndernek a p�ly�ra hajtania, nem fogja el�gedetlens�ggel elt�lteni �t, hiszen ez egyet jelenthet, m�gpedig azt, hogy minden a legnagyobb rendben van a p�ly�n �s annak k�zvetlen k�rnyezet�ben.

„Term�szetesen az a legjobb, ha semmit nem kell csin�lnom. Boldog vagyok, ha nincs r�m sz�ks�g.”, nyilatkozta a tapasztalt t�rakocsi versenyz�, aki hozz�tette tov�bb�, hogy egy igaz�n nagy el�nyben van r�sze a Forma 1-ben versenyz� koll�g�ival szemben: „A mi aut�nk l�gkondicion�l�val is fel van szerelve.”