„Ma m�r el�re el tudjuk azt d�nteni, hogy melyik alkot�elem teljes�tene rosszul a sz�lcsatorn�ban.”, nyilatkozta Naethan Eagles, a Williams F1 csapat aerodinamikai m�rn�ke. „Ez�ltal egy fejleszt�si ciklus id�tartama ak�r a fel�re is le tud cs�kkenni.”

Amikor egy Forma 1-es aut� �p�l, akkor a m�rn�k�knek els�sorban az aerodinamikai hat�konys�gra kell �sszpontos�taniuk. A j� aerodinamikai jellemz�k a legfontosabbak a Forma 1-ben: ez a legegyszer�bb m�dja annak, hogy az adott csapat el�nyt szerezzen a riv�lisokkal szemben. A CFD szinte felbecs�lhetetlen �rt�ket k�pvisel, hiszen ennek a seg�ts�g�vel sokkal egyszer�bb r�tal�lni arra a kompromisszumos megold�sra, hogy hogyan rendelkezzen a versenyaut� a lehet� legnagyobb leszor�t�er�vel, �s egyben a lehet� legkisebb l�gellen�ll�ssal. A HP sz�m�t�g�peinek k�sz�nhet�en a j�rm�re hat� l�g�ramot l�that�v� tudj�k tenni, �s ezzel egyid�ben az aut� egyes elemein jelentkez� aerodinamikai hat�sokat is vizsg�lni tudj�k. Ez�ltal pontos k�pet kaphatnak a m�rn�k�k arr�l, hogy az aut� mely r�szein keletkezik a k�v�ntn�l nagyobb �s kisebb leszor�t�er�. De m�g arra is van lehet�s�g�k a Forma 1 „boszork�nykonyh�j�ban” tev�kenyked� szakembereknek, hogy az adott vizsg�latot k�vet�en ak�r azonnal m�dos�ts�k a sz�m�t�g�pen megjelen�tett virtu�lis modell�ket, �s ez�ltal szinte azonnal l�tni tudj�k, hogy j� ir�nyba haladnak-e a fejleszt�ssel.

El�fordulnak olyan esetek is, amikor id� hi�ny�ban nincs lehet�s�g arra, hogy az �jonnan kifejlesztett elemeket pr�ba al� vess�k, miel�tt �les k�r�lm�nyek k�z�tt haszn�latba venn�k azokat. �ppen ez�rt nagyon fontos ennek a technik�nak a haszn�lata, amelynek seg�ts�g�vel a m�rn�k�k realisztikus m�don k�pesek szimul�lni az adott alkot�elem ny�jtotta pozit�v vagy ak�r negat�v hat�sokat. A fejleszt�sek korai szakasz�ban m�r t�rekednek arra, hogy az aut�t min�l optim�lisabban k�sz�ts�k fel a versenyp�ly�n val� szerepl�shez. Egy sz� mint sz�z, erre az egyetlen lehet�s�g ezeknek a szimul�ci�knak az alkalmaz�sa, hiszen csakis �gy tudnak a fejleszt�k a lehet� legt�bb adathoz, inform�ci�hoz jutni egy-egy �j aerodinamikai elemmel kapcsolatban. A Williams F1 csapat m�rn�kei a HP szuperkomputereit haszn�lj�k mindezekhez.
Egy nagyon szeml�letes p�ld�val be lehet mutatni, hogy milyen hatalmas fejl�d�sen ment kereszt�l a Forma 1 ezen �gazata: A 2001-es szezonban 250 gigab�jtnyi adatmennyis�g volt „mozg�sban” a Williams F1 csapat kutat�-r�szleg�ben, mialatt az �j versenyg�p�k kifejleszt�s�n tev�kenykedtek. A 2002-es �vben m�r ez az �rt�k el�rte a 800, majd 2003-ban pedig a 4.000 gigab�jtnak megfelel� adatmennyis�get.

A CFD-nek k�sz�nhet�en a Williams F1 alakulata el�nyt �lvez az ellenfelekkel szemben: addig, am�g az �sszes t�bbi csapat k�l�n-k�l�n teszteli az aut� egyes elemeit, �s nem pedig az eg�sz j�rm�vet, a szuperkomputereknek k�sz�nhet�en a Williams F1 m�rn�kei egyszerre figyelhetik meg a teljes j�rm�re hat� aerodinamikai hat�sokat. Ezzel tulajdonk�ppen egy �gynevezett virtu�lis sz�lcsatorn�ban n�zhetik meg az aut� egyes aerodinamikai elemeit an�lk�l, hogy legy�rtan�k azokat.

K�sz�nhet�en a szuperkomputerek folyamatosan n�vekv� teljes�tm�ny�nek, a CFD technik�t alkalmazva a m�rn�k�k egyre realisztikusabb m�don k�pesek elv�gezni az egyes vizsg�latokat.

„K�pesek vagyunk az aut� teljes�tm�ny�nek, a j�rm� egyes k�r�lm�nyek alatti viselked�s�nek, �s ak�r az �zemanyag-befecskendez� rendszer m�k�d�s�nek a szimul�l�s�ra.”, nyilatkozta az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je, Dr. Christoph Lauterwasser. „Teh�t a CFD m�dszertannak k�sz�nhet�en egyre k�zelebb lehet ker�lni az optim�lis �zemanyag-fogyaszt�s �s k�rosanyag-kibocs�t�s szintj�nek hat�kony be�ll�t�s�ra.”

A CFD minden egyes remek tulajdons�ga ellen�re a val�di sz�lcsatorn�k alkalmaz�sa egy�ltal�n nem felesleges. Egysz�val teh�t a sz�lcsatorna m�g mindig n�lk�l�zhetetlen eleme a Forma 1-es fejleszt�seknek, hiszen ez�ltal tulajdonk�ppen le lehet ellen�rizni, hogy a sz�m�t�g�pes szimul�ci�k mennyire feleltek meg a val�s�gnak, illetve mennyire lehet a monitorokon kereszt�l megfigyelt elemeket �t�ltetni a mindennapi �letbe. Erre gyakorlatilag csak a sz�lcsatorn�k adnak lehet�s�get, vagyis ezeknek a seg�ts�g�vel lehet igaz�n szeml�ltetni a k�l�nb�z� versenyk�r�lm�nyek hat�sait, hogy egy ker�kvet�n val� �thalad�s, vagy ak�r egy nagyobb f�kez�s mit eredm�nyez. A sz�lcsatorn�ban egy f�l �r�ig tart� feladat elv�gz�se ak�r n�h�ny �r�t is ig�nybe vehet abban az esetben, ha azt sz�m�t�g�pen hajtan�k v�gre, a meglehet�sen nagy adatmennyis�g k�vetkezt�ben. Teh�t elmondhatjuk azt, hogy minden egyes rendszernek megvan a saj�t maga el�nye.

„A sz�lcsatorn�ban pontosan lehet l�tni, hogy mi hogyan m�k�dik, de azt nem, hogy az egyes elemek mit�l jobbak. Erre csak a sz�m�t�g�p tud v�laszt adni.”, tette hozz� Naethan Eagles.