Amikor a motorsport kir�lykateg�ri�j�nak sz�m�t� Forma 1 ezt a belga helysz�nt bev�lasztotta az igen pontosan megtervezett menetrendj�be, egy olyan p�ly�t nyert meg mag�nak, amely a hagyom�nyos �s a modern korok jellemz�it egyar�nt mag�ba foglalja. Az �j versenyp�ly�k pedig - mint a bahreini �s a shanghai-i helysz�nek -, ahol az idei esztend�ben rendezik meg els� Forma 1-es futamukat, minden k�ts�get kiz�r�an egy �j ir�nyvonalat adnak majd ennek a sportnak. Ak�rhogyan is, a futamok szervez�i az �j helysz�nek megjelen�se ellen�re nem akarnak felhagyni az olyan t�nyez�kkel, amelyek igaz�n izgalmass� �s egyben l�tv�nyoss� teszik az egyes futamokat. Jelen esetben itt arra kell gondolni, hogy az egyes p�ly�kon kialak�tott lejt�s-emelked�s r�szek �pp�gy sz�nesebb� teszik a versenyeket, mint a v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tt megrendezett Monacoi Nagyd�j.

„Ha ezeket a dolgokat n�zz�k, akkor mi m�g mindig sokkal jobban szeretn�nk az ilyen p�ly�kon versenyezni, m�g 15 vagy 20 �vig.”, nyilatkozta Sam Michael, a WilliamsF1 csapat technikai igazgat�ja.

Ez term�szetesnek mondhat�, hiszen a Forma 1-et tov�bbra is az aut�sport leggyorsabbj�nak kellene fenntartani. Amikor az els� hivatalos Forma 1-es szezont megrendezt�k, eg�szen pontosan 1950-et �rtak. Az akkoriban megrendezett futamok k�z�l egyes helysz�neken az idei �vben is tartanak F1-es futamokat: Anglia (Silverstone), Monaco (Monte Carlo), USA (Indianapolis), Belgium (Spa-Francorchamps) �s Olaszorsz�g (Monza). Minden egyes v�ltoztat�s ellen�re a monacoi �s a Spa-Francorchamps versenyp�lya tartotta meg legink�bb az eredeti karakterisztik�j�t. A monacoi kanyarok labirintusa k�l�nleges �sszpontos�t�sra �szt�nzi a versenyz�ket �s a csapatokat egyar�nt, �s a hull�mvas�tra eml�keztet� ardenneki versenyp�lya a maga t�bb mint 6km-es vonalvezet�s�vel - amely a leghosszabb p�lya is egyben a jelenlegi helysz�nek k�z�tt - �gyszint�n. Ezek a p�ly�k - amelyek p�ld�ul az adott helysz�nre jellemz� es�z�seivel igaz�n ig�nybe veszik a pil�t�kat - teszik igaz�n pr�b�ra a versenyz�ket, �s megmutatj�k, hogy ki �rett igazi f�rfiv�.

Spa-Francorchamps igazi vil�gh�rn�vnek �rvend, hiszen egy olyan kanyart mondhat mag��nak, ami m�r nem egyszer megtr�f�lta az „oda mer�szked�” versenyz�ket. Az Eau Rouge kanyar mellett a La Source n�vre keresztelt hajt�kanyar is hasonl�an l�nyeges pont, hiszen a p�lya ezen r�sz�hez k�zel 300km/h-�s sebess�ggel �rkeznek meg a pil�t�k, �s az ezt k�vet� bal-jobb-bal kanyarkombin�ci�t csakis igaz�n j�l be�ll�tott aut�val lehet maxim�lis t�k�letess�ggel bevenni. Ez az a r�sz, amely minden Forma 1-es pil�t�ra oly nagy benyom�st tesz. Az itt fell�p� er�hat�s el�rheti ak�r a 4g-nek megfelel� szintet is, amely m�sk�ppen mondva a neh�zs�gi er� n�gyszeres�t jelenti. Amikor a versenyz�k az emelked�n felfel� haladnak, egy darabig tulajdonk�ppen az eget l�thatj�k maguk el�tt, �s napos id� eset�n k�nytelenek egy kiss� hunyor�tani is, majd a domb tetej�re fel�rve pedig egy kiss� el is emelkedhet ez aut� az aszfaltt�l. Ezt a fajta ig�nybev�telt a rep�l�g�p pil�t�kra hat� er�hat�ssal lehetne tal�n �sszehasonl�tani. A belga versenyp�lya mellett nincs m�sik olyan helysz�n, ahol hasonl� hat�sok �rhetn�k a pil�t�kat.

Amikor az els� belga futam�r�l k�rdezt�k Michael Schumachert, a k�vetkez�t mondta: „Abban a pillanatban, amikor r�j�ttem, hogy teljes sebess�ggel kereszt�l tudok hajtani az Eau Rouge-on, egyfajta k�l�nleges melegs�g �ramlott �t az ereimben, �s egyben el�gedett is voltam.”

N�gy kontinensen �sszesen 18 verseny. Ez mutatja igaz�n, hogy a Forma 1 egy val�di vil�gbajnoks�g. Ez egy hat�rok n�lk�li, nagyszer� sport. 1969-ben rendezt�k meg az els� Kanadai Nagyd�jat, �s Braz�lia 1973-ban csatlakozott a sz�guld� cirkusz vil�g�hoz. 1976-ban Jap�n is megismerhette a Forma 1-et, hiszen ekkor m�r saj�t versenyt rendeztek, �s ezzel �zsia a mai napig �lland� helyet kapott az F1-es napt�rban. Ausztr�lia sz�m�ra 1985-ben j�tt el az a pillanat, amikor Forma 1-es er�forr�sok hangja „t�rte meg a csendet” a szigetorsz�gban, majd pedig 1999-ben Malajzia k�vetkezett a sorban. A Forma 1 1986-ban �rkezett el t�rt�nelm�nek egy igen k�l�nleges m�rf�ldk�v�hez, amikor is a vasf�gg�ny „led�nt�se” ut�n Magyarorsz�g is rendezhetett saj�t futamot.

A Forma 1-es versenyp�ly�knak - bele�rtve a sz�guld� cirkusz �skor�nak sz�m�t� ’50-es �vek helysz�neit is -, ahol folyamatosan, �vr�l-�vre �jb�l �sszej�nnek a motorsport legmagasabb kateg�ri�j�nak k�pvisel�i, �lland�an meg kell felelni�k az igaz�n magas szintet k�pvisel� biztons�gi el��r�soknak.

Az FIA (F�d�ration Internationale de l"Automobile = Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, a szerk.) �ltal alkotott igen kem�ny biztons�gi el��r�soknak k�sz�nhet�en, az �j p�ly�kon is (Bahrein �s Shanghai) biztons�gban �rezhetik magukat a pil�t�k, �s a versenyekre kil�togat� n�z�k egyar�nt. Mindk�t versenyp�lya megtervez�se szorosan �sszef�gg Hermann Tilke nev�vel, aki a k�vetkez�t vallja: A pil�t�k k�z�tti verseng�s, amely a helysz�nre kil�togat� n�z�k el�tt t�rt�nik, nem mehet a biztons�g rov�s�ra. „Nagy kih�v�s volt megtervezni a p�ly�kat, ahol a versenyz�k v�tenek ugyan n�h�ny hib�t, de ahol csak lehets�ges, ott el�zni fognak.”, tette hozz� az �j „gy�r�k ura”.