�ltal�ban a Forma 1-es versenyz�k azt szokt�k mondani, hogy az idegrendszer�knek „ac�lkem�nys�g�nek” kell lenni. B�rmennyire is hihetetlen dolognak t�nik, de az ig�nybev�telek m�r a futam rajtj�t megel�z�en elkezdik a pil�t�kra kifejteni hat�saikat, hiszen a sz�vver�s ilyenkor m�r egy kiss� meg szokott emelkedni, �s n�h�ny versenyz�nek bizony nem egyszer� feladat az sem, hogy min�l tiszt�bban tartsa a tudat�t.

A Forma 1-ben keletkez� pszichol�giai megterhel�sr�l elmondhat�, hogy m�s sport�gakhoz k�pest ez egy kiss� elt�r�. Ha csak a versenyz�k pulzussz�m�t vessz�k is figyelembe, l�thatjuk, hogy milyen nagy fesz�lts�g veszi hatalm�ba a szervezet�ket. A verseny rajtj�t megel�z�en, amikor m�g a boxutc�ban vannak a pil�t�k, a pulzusuk hozz�vet�legesen a 60-as �rt�k k�r�l mozog percenk�nt. Amikor pedig besz�llnak versenyaut�juk pil�taf�lk�j�be, �s kezdik �tadni magukat a verseny ny�jtotta izgalmaknak, ez a sz�m egy�nenk�nt el�rheti a 90-es nagys�grendet is. A futam el�tti bemeleg�t� k�r teljes�t�se k�zben, amikor igyekeznek r�hangol�dni a n�h�ny pillanat m�lva �tj�ra indul� versenyre, egyes pil�t�k eset�ben a pulzussz�m el�rheti ak�r a 110-et is. Nagyon fontos, hogy a versenyz� ne csak fizikailag, hanem ment�lisan is min�l felk�sz�ltebb legyen. Azokn�l a versenyz�kn�l, akik a koncentr�ci�s k�pess�get �s a pszichol�giai �llapotot �rint� tr�ningeket egyar�nt alkalmazz�k a felk�sz�l�si programjukban, k�pess� v�lhatnak arra, hogy a rajt pillanat�ban is 130 k�r�l tudj�k tartani a pulzusukat. Miut�n elrajtol a mez�ny, �s az adott versenyp�lya els� kanyarj�hoz �rkeznek, ez az �rt�k m�g jobban megemelkedik, �s ak�r a 180-as szintet is el�rheti.

„Ebben a pillanatban pedig a ment�lis megterhel�s szintje a legmagasabb ponton van.”, tette hozz� az osztr�k Josef Leberer, aki az egyik legtapasztaltabb fitness edz�nek sz�m�t a Forma 1-ben.

Ez egy�ltal�n nem meglep�. Ahhoz, hogy valaki az aut�versenyz�snek ebben a kateg�ri�j�ban min�l jobb eredm�nyeket �rjen el, teljes koncentr�ci�t kell ny�jtania, legf�k�ppen a rajt pillanat�ban. A versenyz�knek mindv�gig az ellenfeleiken kell tartaniuk a szem�ket: azokon, akik el�l vannak, azokon, akik h�tul vannak, �s azokon is, akik az adott versenyz� aut�ja mellett haladnak. Ebb�l a felsorol�sb�l nem szabad kifelejteni azokat sem, akik m�g a p�lya els� kanyarja el�tt igyekeznek el�z�seikkel min�l jobb poz�ci�t kiharcolni. �s ezek a momentumok egyben hozz�j�rulnak egy sor igaz�n extr�mnek mondhat� fizikai ig�nybev�tel kialakul�s�hoz: a Forma 1-es versenyaut� �ll� helyzetb�l 3.7 m�sodperc alatt k�pes felgyorsulni 160km/h-ra, �tsz�r olyan gyorsan, mint ez egy norm�l szem�lyaut� eset�ben m�rhet�. F�kez�skor pedig, amikor az im�nt eml�tett 160km/h-�s sebess�gr�l kell meg�llni egy ilyen „betontorped�val”, ehhez kevesebb, mint 2 m�sodperc is elegend�. Egy ilyen helyzetben az emberi szervezetre hat� er�hat�s m�rt�ke el�rheti a 4g-nek megfelel� terhel�si szintet. M�sk�ppen mondva, a versenyz� teste - amely biztons�gi �vekkel van r�gz�tve a pil�taf�lk�ben - n�gyszer olyan neh�znek �rezhet�.

A pil�t�k nemcsak a versenyek folyam�n ker�lnek szembe a stresszes �llapotra jellemz� hat�sokkal. Ment�lisan is megfelel� ellen�ll�-k�pess�ggel, �s teljes koncentr�ci�val kell rendelkeznie minden egyes alkalommal, m�g akkor is, ha tesztpil�tak�nt az aut� helyes be�ll�t�sainak min�l hamarabb t�rt�n� megtal�l�sa a legf�bb feladat. Vagy ide sorolhatn�nk m�g a versenyeket megel�z� id�m�r� viadalokat is, amikor egyetlen gyors k�r �ll a versenyz�k rendelkez�s�re ahhoz, hogy cs�csform�jukr�l tan�bizonys�got adva, a lehet� legjobb rajthelyez�st el�rve, min�l jobban meg tudj�k alapozni a m�snapi verseny�ket.

Azzal, hogy egy versenyz� csatlakozik az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�nak is nevezett Forma 1 vil�g�hoz, szerz�d�se al��r�s�val egyidej�leg el kell fogadnia mindazt a neh�zs�get is, amelyekkel p�ld�ul az idei szezon 18 futama alatt elker�lhetetlen�l szembe kell sz�llnia. Annak �rdek�ben, hogy a pil�t�k min�l jobban �t tudj�k v�szelni az egyes versenyek sor�n jelentkez� hatalmas fizikai �s ment�lis megterhel�seket, profi edz�k hat�kony edz�stervei, �s term�szetesen a versenyz�k kitart� munk�i sz�ks�gesek. Erre egy nagyon j� p�lda lehet: ha alacsony pulzussz�mmal rendelkezik egy pil�ta, �s ezzel egy�tt pedig k�nnyebben tudja �tv�szelni a stresszes helyzeteket. A monacoi versenyp�ly�t sem kell igaz�n nagy�t� al� tenni ahhoz, hogy �szrevegy�k mennyire kanyarg�s p�ly�r�l is van sz�. Ezen az utcai p�ly�n tal�n m�g nagyobb megterhel�snek vannak kit�ve a pil�t�k, hiszen fokozott koncentr�ci�t kell hogy ny�jtsanak minden egyes pillanatban a futam minden egyes k�r�nek teljes�t�se k�zben. Egy esetleges vezet�i hiba, vagy egy rossz man�ver eset�n ugyanis itt nincs lehet�s�g arra, hogy a legt�bb versenyp�ly�ra jellemz� m�don a kavics�gyba, vagy az aszfaltozott buk�t�rre korm�nyozz�k versenyaut�ikat a pil�t�k, hiszen itt csak falak, szalagkorl�tok, �s gumikb�l �sszerakott v�d�korl�tok szeg�lyezik a p�lya vonal�t.

A grazi illet�s�g� Michael Reinprecht - aki sporttal kapcsolatos kutat�sokkal foglalkozik - v�lem�nye szerint nagyon fontos a versenyz�k sz�m�ra az, hogy megfelel� technik�t alkalmazva er�s�ts�k ment�lis �llapotukat, hogy ez�ltal min�l hat�konyabb kontrol alatt tudj�k tartani �rzelmi �llapotukat. M�sk�ppen mondva, hogy min�l k�nnyebb m�don t�l tudj�k tenni magukat a saj�t hib�ikon, valamint azokon a szitu�ci�kon, amikor egy m�sik versenyz� okoz sz�mukra kellemetlen pillanatokat a versenyp�ly�n.

„A fels�bb szintet k�pvisel� atl�t�k eset�ben, akik nem foglalkoznak ment�lis �llapotuk fejleszt�s�vel, voltak�ppen k�nnyen k�pesek az �n. ’mindent vagy semmit’ elven alapulva az adott eredm�ny�k el�r�s�re.”, nyilatkozta a m�ncheni sport-pszichol�gus, professzor Dieter Hackfort.

A h�tk�znapi aut�vezet�s sor�n sem szabad azonban al�becs�lni a stressz okozta hat�sokat. Abban az esetben, ha egy vezet� csak n�h�ny m�sodperc vagy csak n�h�ny m�ter el�ny megnyer�se �rdek�ben kezd meg �s hajt v�gre egy el�z�st, mind az el�z�st v�grehajt�, mind pedig a megel�z�tt aut� vezet�j�nek eset�ben igen er�teljesen megemelkedik a v�rnyom�s �rt�ke.

“Igaz�n vesz�lyes helyzet alakulhat ki abban az esetben is, ha egy ilyen szitu�ci� sor�n a munkahellyel vagy a csal�ddal kapcsolatos aggodalmak is kavarognak a vezet�ben.”, tette hozz� Dr. Hartmuth Wolff, az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak a k�pvisel�je. „Minden esetben t�rekedni kell arra, hogy meg�r�zz�k a nyugalmunkat, hiszen csakis �gy tehetj�k m�g biztons�gosabb� a k�zutakat a t�bbi vezet� sz�m�ra.”