A Forma 1-ben az id� p�nz – �s az id� pedig p�nzre v�lthat�: egyes becsl�sek szerint az aerodinamikai ter�leten folytatott fejleszt�sek k�lts�ge hozz�vet�legesen a csapat �ves k�lts�gvet�s�nek a 15%-�t teszi ki. Azonban m�g mindig a motorok k�pviselik az F1-es versenyg�pek legdr�g�bb alkot�elem�t. Egy �j konstrukci�j� sz�lcsatorna meg�p�t�se ak�r 45 milli� eur�t is felem�szthet. Ennek ellen�re az elm�lt �vekben a legt�bb csapat megalkotta saj�t k�l�nbej�rat� sz�lcsatorn�j�t. A WilliamsF1 csapat f�hadisz�ll�s�n Groveban (Anglia), a Forma 1-ben tal�n egyed�l�ll�nak mondhat�, egy szupermodern aerodinamikai k�zpontot l�tes�tettek, amely egy hatalmas sz�lcsatorn�t is mag�ba foglal.

„A szab�lyv�ltoztat�sok ellen�re az aerodinamika m�g mindig az egyik legfontosabb r�sze a Forma 1-nek.”, tette hozz� a WilliamsF1 f�m�rn�ke, Patrick Head.

A sz�lcsatorna sz�v�nek a tesztel�si ter�letet lehetne eml�teni. Az aut� modellje egy ac�lb�l k�sz�tett sz�ll�t�szalagra van felhelyezve, amellyel tulajdonk�ppen a p�ly�t pr�b�lj�k szimul�lni. A tesztel�s folyam�n egy teljes m�rt�kben szinkroniz�lt, �n. multi-tengelyes modell-vez�rl�st alkalmaznak, amelynek seg�ts�g�vel a m�rn�k�k k�pesek virtu�lis m�don szimul�lni minden olyan hat�st, amelyek a p�ly�n halad� versenyaut�t �rik. Dr. Antonia Terzi, a WilliamsF1 csapat aerodinamikai r�szleg�nek a vezet�je �gy v�li, hogy az eredm�nyt a megfelel� aerodinamikai csomag 30%-ban k�pes befoly�solni. Egy m�sik igen l�nyeges eleme a sz�lcsatorn�nak egy hozz�vet�legesen 600-as percenk�nti fordulatsz�mra k�pes �ri�si ventil�tor, amelynek rotorlap�tjait sz�nsz�las anyagb�l k�sz�tik. A forg�mozg�shoz sz�ks�ges er�forr�s param�tereit sem szabad elhanyagolni. A ventil�tort forgat� motor mintegy 60 tonn�s t�meget, �s 3 mW-os (4.000 LE) energi�t k�pvisel, amely a torn�d�hoz hasonl� sz�lsebess�get k�pes el��ll�tani, �s ez�ltal ak�r 300 km/h-val 9 tonn�nyi l�gt�meget juttat a tesztel�si ter�letre.

A sz�lcsatorn�ban zajl� tesztel�s k�zben az aerodinamikai m�rn�k�k tulajdonk�ppen h�rom f� jellemz�t figyelnek meg: a leszor�t�er�t, a l�gellen�ll�st, valamint azt, hogy az aut� mennyire �rz�keny m�don k�pes reag�lni az egyenetlen �tfel�let �ltal szolg�ltatott v�ltoz�sokra. Nagyobb leszor�t�er� sz�ks�ges ahhoz, hogy min�l nagyobb sebess�ggel lehessen az adott kanyart teljes�teni, de ezt a l�gellen�ll�s n�vel�se n�lk�l kellene el�rni, hiszen az a sebess�g rov�s�ra menne. Az �tfel�let egyenetlens�g�b�l ad�d� kedvez�tlen hat�sokat az egyes aerodinamikai elemek megv�ltoztat�s�val k�v�nj�k cs�kkenteni �gy, hogy a vezet�sz�rnyaknak, �s a karossz�ria als� r�sz�nek az aszfalthoz viszony�tott t�vols�g�t v�ltoztatni tudj�k.

Az �jabb sz�lcsatorn�k eset�ben – hasonl�an a WilliamsF1 csapat birtok�ban l�v� l�tes�tm�nyhez – lehet�s�g van arra, hogy val�di m�reteiben pomp�z�, 1:1-es m�retar�ny� versenyaut�t lehessen megfigyelni ezen tesztel�sek folyam�n. N�h�ny sz�lcsatorn�ban mind�ssze az aut� val�di m�ret�nek 50…60%-os m�solat�t lehet bevetni, �ppen ez�rt az ilyen modellek est�ben szerzett szimul�ci�s tapasztalatok nem ny�jtanak annyira pontos adatokat, mint az 1:1-es m�retar�ny� t�rsaik eset�ben. Egy m�sik lehet�s�g a sz�lcsatorn�k felhaszn�l�s�nak ter�n pedig az, hogy k�t kisebb m�ret� modellt egym�s m�g�tt helyeznek el a sz�ll�t�szalagon, �s ez�ltal a keletkez� l�g�rv�nynek az aut�kra gyakorolt hat�sait k�pesek szimul�lni. A modell magass�g�t illetve poz�ci�j�t k�ls� vez�rl� eszk�z�k seg�ts�g�vel 0.01 mm-es pontoss�ggal k�pesek be�ll�tani. A m�rn�k�k az aut� modellj�nek kerekeit �n. kit�maszt� rudakkal l�tj�k el.

Az aerodinamikai vizsg�latok alkalmaz�sa nemcsak a versenyaut�k eset�ben, hanem a szem�lyaut�k gy�rt�sa sor�n is egyre nagyobb szerepet kap. A nagyobb aut�gy�rak mindegyike szinte rendelkezik m�r saj�t sz�lcsatorn�val. „Annak ellen�re, hogy a sz�m�t�g�pek seg�ts�g�vel igen sok aerodinamikai jellemz� kisz�m�that�, illetve szimul�lhat�, a sz�lcsatorn�k alkalmaz�s�nak �s az azokban szerzett gyakorlati tapasztalatok tov�bbra sem elhanyagolhat�ak a j�v�re n�zve.”, nyilatkozta az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je, Dr. Christoph Lauterwasser. „A szem�lyaut�k eset�ben az egyik legf�bb szempont az, hogy a l�gellen�ll�s cs�kkent�s�vel milyen m�don lehet az �zemanyag-fogyaszt�st min�l alacsonyabb szintre leszor�tani, �s mindezek mellett pedig a sz�l okozta zajszint cs�kkent�se is a kutat�sok t�rgy�t k�pezik.”

Ahhoz pedig, hogy min�l gyorsabban alkalmaz�sba lehessen venni az aerodinamikai fejleszt�sek sor�n kifejlesztett eszk�z�ket �s elemeket a Forma 1-ben, kimagasl�an nagy szerepe van a sz�lcsatorn�k alkalmaz�s�nak. Ez az �j Williams FW26-os versenyaut� kifejleszt�se sor�n sem volt m�sk�nt. A Monac�i Nagyd�jat k�vet� h�tf�i napon a WilliamsF1 csapat technikai igazgat�ja azt a feladatot adta a m�rn�k�knek, hogy n�h�ny alkot�elemen v�ltoztat�sokat kell elv�gezni�k. Ezen alkot�r�szek k�z�tt szerepelt t�bbek k�z�tt az aut� oldals� elemei, a l�gbe�ml� ny�l�sok, a h�t�k, a motorburkolat, a kipufog�cs�vek sz�m�ra kialak�tott helyek, a sz�rnyacsk�k, a kocsitest als� r�sze, a h�ts� sz�rnyak, �s a korm�ny�sszek�t� rudak. Mind�ssze csak n�gy versennyel k�s�bb, a Francia Nagyd�jra k�sz�lt el az �j elemekkel felv�rtezett aut�. Sz�lcsatorna n�lk�l azonban erre a fejleszt�sre csakis �gy lett volna lehet�s�g, ha azt m�r a szezon elej�n elkezdik.

Ezeknek a m�dos�t�soknak a v�grehajt�s�hoz a WilliamsF1 alakulat sz�lcsatorn�ja eset�ben hozz�vet�legesen 500 �r�ra van sz�ks�g. Mindent egybev�ve a Forma 1 aerodinamik�j�val foglalkoz� m�rn�kei ak�r 8.000 �r�t is elt�lthetnek a sz�lcsatorn�kban egy teljes �v alatt. Nem ritka az az eset sem, hogy az ott elv�gzend� munk�kat k�t-, vagy ak�r h�rom m�szakos munkarendben v�gzik el.

“A mi sz�lcsatorn�nk lehet�s�get biztos�t a sz�munkra, hogy optimaliz�lni tudjuk az aut�nk teljes�tm�ny�t.”, tette hozz� Gavin Fisher, a WilliamsF1 csapat f�tervez�je. „Nagy hiba lenne, ha nem haszn�ln�nk ki teljes m�rt�kben ezeket a lehet�s�geket.”