Nemegyszer a Forma 1-et a sz�mok misztikus vil�g�val hozz�k szoros �sszef�gg�sbe. P�ld�ul ha azt n�zz�k, amikor egy Forma 1-es aut� er�forr�sak�nt �zemel� motor 19.000-es fordulatsz�mmal dolgozik percenk�nt, akkor a dugatty�k k�zel 25m/s-os sebess�ggel mozognak, hozz�vet�legesen 550 liternyi leveg�t megmozgatva ez�ltal. Amikor a versenyz� elkezdi aut�j�t a sz�ks�ges sebess�gre lelass�tani, a f�kez�si ponton a f�kt�rcs�k h�m�rs�klete 1 m�sodpercen bel�l el�rhetik ak�r az 1000�C-ot. A sebess�gv�lt�nak is megb�zhat� m�don kell �zemelnie, hiszen egy verseny alkalm�val a sebess�gv�lt�sok sz�ma el�rheti a 2.600-as nagys�grendet is, de egyes p�ly�k eset�n, mint p�ld�ul a Monaco utc�in kialak�tott „porondon” ez a sz�m a 3.100-at is meghaladhatja.

Az aut�k gyakorlatilag teljes m�rt�kben a hat�r�rt�kekre vannak behangolva. Minden egyes alkot�elemet szinte a legextr�mebb ig�nybev�telekkel szembeni ellen�ll�sra igyekeznek megtervezni, hiszen a versenyz�nek nem szabad elvesz�tenie bizalm�t a munkaeszk�z�vel szemben.

Meglehet�sen dr�ga, cs�cstechnol�gi�t k�pvisel� anyagokat haszn�lnak fel az aut�k �s annak minden egyes alkot�elem�nek megalkot�sa sor�n, �gymint a karbon, a magn�zium vagy a tit�n. Ezek alapj�n is l�that�, hogy mi�rt is nevezik a Forma 1-et az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�nak. A Forma 1-es aut� k�r�lbel�l 60%-ban sz�nsz�las, kompozit anyagb�l �ll �ssze. Ezen anyagok felhaszn�l�s�nak k�sz�nhet�en az aut� s�lya nagym�rt�kben lecs�kkenthet�, �s az egyes elemek �lettartama is megn� ez�ltal. Ahhoz viszont, hogy ilyen anyagokat tudjanak a csapatok felhaszn�lni, igen is m�lyen a p�nzt�rca fenek�re kell �m ny�lniuk. Mindezeket tet�zi m�g az is, hogy minden egyes alkot�elemet, �gymint a f�keket, a kuplungot, vagy �ppen a korm�nyt �ltal�ban egy meghat�rozott id�tartamra, illetve �lettartamra tervezik a m�rn�k�k. A versenyaut�kban alkalmazott kuplungot p�ld�ul minden egyes verseny ut�n ki szokt�k cser�lni, teh�t azzal m�r a k�vetkez� futamon nem �llnak rajhoz. Ennek nagyon egyszer� oka van: ha csak a verseny rajtj�t n�zz�k, ekkor a kuplung �ri�si nagy ig�nybev�telnek van kit�ve. (Nem egyszer fordult m�r el� a nagyd�jak t�rt�nelm�ben az, hogy amikor egy adott rajt csak a m�sodik, vagy ritk�bb esetben a harmadik pr�b�lkoz�sra lesz sikeres, egyes aut�kban a kuplung nem hajland� tov�bb megfelel�en m�k�dni, vagyis az nem fog t�k�letesen z�rni. Amelyik aut�ban ez bek�vetkezik, az �ltal�ban a futam felad�s�ra k�nyszer�l. - a szerk.) N�h�ny tizedm�sodperc alatt a kuplung k�pes ak�r 1000�C-ra is felhev�lni, �s ekkor a sz�nsz�las kuplungt�rcs�k izzani szoktak. Ahhoz pedig, hogy a sebess�gv�lt�nak helyet ad� h�z megfelel� �lettartam� lehessen, tit�nb�l k�sz�tik el azt a csapatok. Ennek ugyanis egy teljes szezonon kereszt�l helyt kell �llnia. A felhaszn�lt fogaskerekeket, valamint a csap�gyaz�st minden egyes verseny ut�n kiszerelik a versenyaut�b�l, �s �jak ker�lnek a hely�kre.

A Forma 1-es aut�k er�forr�sait – amelyeket hozz�vet�legesen 5000 alkatr�szb�l �ll�tanak �ssze - minden egyes verseny ut�n alaposan �tvizsg�lj�k, �s ki is cser�lik a sz�ks�ges alkot�elemeket. P�nz�gyi megfontol�sb�l az FIA (F�d�ration Internationale de l"Automobile = Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, a szerk.) a 2004-es �vad kezdet�t�l olyan szab�lyoz�ssal �llt el�, hogy minden egyes csapat egy versenyh�tv�ge sor�n aut�nk�nt egy motort haszn�lhat fel. Ellenkez� esetben, ha m�gis sz�ks�gesnek l�tja az adott csapat, hogy kicser�lje az aut� motorj�t, akkor k�nytelenek lesznek elviselni ennek a k�vetkezm�ny�t. A „b�lcsek tan�csa” ugyanis az ilyen esetekre is gondolt, �s m�g id�ben kib�v�tette a nagy szab�lyk�nyvet n�h�ny ide vonatkoz� el��r�ssal. Ha egy nagyon egyszer� �sszehasonl�t�st v�gz�nk az el�z� �vadhoz k�pest, akkor elmondhatjuk, hogy a motoroknak tulajdonk�ppen k�tszer nagyobb t�vols�g megt�tel�re kell alkalmasnak lenni�k, mint a 2003-as esztend� sor�n. Kor�bban ugyanis haszn�ltak olyan er�forr�sokat, amelyeket csakis az id�m�r�kre hangoltak be, hogy min�l jobb rajtpoz�ci�t tudjon a versenyz� el�rni. Azonban azzal mindenki tiszt�ban volt, hogy ezek a motorok nem voltak k�pesek egy teljes versenyt�vot t�l�lni.

A fejleszt�sek sor�n azonban olyan ir�nyba igyekeztek elmenni a fejleszt�k, hogy az aut�k min�l hosszabb �lettartamra legyenek k�pesek, �s ez�ltal a versenyz�k is nagyobb �lvezettel sz�lljanak harcba a vil�gbajnoki pontok�rt. A sportra olyannyira jellemz� technikai fejletts�get igazolj�k m�g azok a modern elektronikai eszk�z�k is, amelyekkel felv�rtezik a Forma 1-es versenyg�peket. Ak�rhogyan is, de ezek az elektronik�k is elt�r�ek az egyes csapatok k�z�tt. Ezen elemek ma m�r n�lk�l�zhetetlen r�szei a Forma 1-nek, hiszen a versenyz�k munk�j�t ezek nagym�rt�kben seg�tik. Az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pviselet�ben Dr. Harthmut Wolff hozz�tette tov�bb�: „Ha megvizsg�ljuk azt, hogy az �zemekben milyen szempontok j�tszanak d�nt� szerepet, l�thatjuk, hogy nemcsak a megb�zhat�s�gra, hanem a biztons�gra is igen nagy hangs�lyt fektetnek. Ez egyar�nt igaz a gumik �s a f�kek eset�ben is.”

A Forma 1-ben alkalmazott leng�scsillap�t�kat, f�kt�rcs�kat �s f�kbet�teket, �gymint a kipufog�-rendszert a kipufog�cs�vel egy�tt (amely ak�r 950�C-ra is felhev�lhet) minden egyes verseny ut�n kiszerelik az aut�kb�l, �s vadonat �jat �p�tenek be helyett�k. A kocsitest als� r�sz�t �sszesen k�t futamon kereszt�l haszn�lj�k, majd azt is kicser�lik. Term�szetesen, ha a versenyz� biztons�g�r�l, illetve az ahhoz sz�ks�ges felszerel�sekr�l esik sz�, akkor nem szabad elhanyagolni a pil�t�k ruh�zat�t, over�lj�t sem. Ezeknek a ruhanem�knek ugyanis a lehet� legnagyobb ig�nyeknek �s biztons�gi el��r�soknak kell, hogy megfeleljenek. Egy teljes szezon alatt egy pil�ta sz�m�ra �sszesen 12 db versenyz�i over�l �ll a rendelkez�s�re.

Az elektronik�k azonban sokkal k�nyesebb r�sz�t k�pezik az F1-es g�pcsod�knak. A legt�bb �rz�kel� - amelyek a telemetriai adatokat gy�jtik �s tov�bb�tj�k a ki�rt�kel�st, illetve feldolgoz�st v�gz� k�zponti egys�gnek - nem igaz�n k�pes t�l�lni egy versenyt�vn�l tov�bb a futam alatt fell�p� vibr�ci�kat �s a magas h�m�rs�kleti viszonyokat. A korm�nyker�k belsej�ben l�v� elektronikai �sszetev�k azonban ezekn�l a szenzorokn�l m�r j�val v�dettebb helyen vannak, �gy egy ilyen korm�nyker�k, amely tulajdonk�ppen a pil�taf�lke multifunkcion�lis eszk�z�t is k�pezi egyben, minimum k�t versenyen kereszt�l kell helyt�llnia. Az aut�ban a motor h�t�s�re szolg�l� egys�get �ltal�ban k�t verseny ut�n ki szokt�k cser�lni. Minden �t�dik futam ut�n az igen k�nny�, magn�ziumb�l k�sz�tett kerekek is cser�re szorulnak, mivel nem garant�lt, hogy enn�l hosszabb t�v megt�tel�re biztons�gosan alkalmazhat�ak lenn�nek. Ezek �lettartam�t hozz�vet�legesen 3.000 km-re taks�lj�k. M�sfel�l pedig a felf�ggeszt�s rug�inak egy teljes vil�gbajnoki szezont ki kell szolg�lniuk. A versenyaut� karossz�riaelemei k�z�l, az els� �s a h�ts� l�gterel� elemek cser�j�nek gyakoris�ga att�l f�gg a legjobban, hogy a pil�ta milyen vezet�si st�lust k�pvisel, vagyis mennyire tudja azokat meg�vni a versenyp�ly�n. Ezeket az elemeket term�szetesen azonnal kicser�lik a csapat szerel�i, ha valamilyen okb�l megs�r�ln�nek.

Egy Forma 1-es versenyaut� tal�n legf�bb v�delmi rendszer�t nem m�s jelenti a pil�ta sz�m�ra, mint az aut� sz�nsz�las anyagb�l �ssze�ll�tott karossz�ri�ja, ill. pil�taf�lk�je, amelynek pontosan meghat�rozott m�don, hatalmas er�hat�soknak kell ellen�llnia.