Ha egy kiss� visszatekint�nk a Forma 1 t�rt�net�ben, akkor l�thatjuk, hogy ez a sport milyen hatalmas technikai v�ltoz�sokon ment kereszt�l. A sportot figyelemmel k�s�r�k sz�m�ra azonban nemcsak az aut�kon megjelen� �j�t�sok t�nhetnek fel, hanem sz�mos olyan eszk�z illetve felszerel�s is, amelyek a megfelel� biztons�ggal hivatottak ell�tni haszn�l�jukat.

“Az aut� fejleszt�se sor�n k�t alapvet� c�lt t�z�nk ki magunk el�.”, nyilatkozta Brian O’Rourke, a Williams F1 csapat vezet� m�rn�ke. „Mi igaz�n gyors versenyaut�t akarunk �p�teni, �s ezt �gy k�v�njuk el�rni, hogy ek�zben a lehet� legnagyobb v�delemmel l�ssuk el a versenyz�t.”

Minden k�ts�get kiz�r�an a biztons�gi rendszer legfontosabb eleme a t�bbr�teg� karossz�ria, amelynek minden egyes elem�t sz�nsz�las anyagb�l �ll�tj�k �ssze a megfelel� technol�giai sorrendnek megfelel�en. A biztons�gi rendszer k�vetkez� alkot�eleme a versenyz� vezet�i �l�se, amelynek nemcsak az a feladata, hogy a megfelel� poz�ci�ban elhelyezve k�nyelmes vezet�st tegyen lehet�v�, hanem a pil�ta a lehet� legnagyobb biztons�gban �rezze mag�t munk�ja k�zben. Az FIA (F�d�ration Internationale de l’Automobile = Nemzetk�zi Aut�mobil Sz�vets�g) technikai el��r�sainak megfelel�en az �l�st mind�ssze k�t ponton lehet r�gz�teni a karossz�ri�hoz. Ezt a k�t r�gz�t�si pontot pedig �gy kell kialak�tani, hogy az esetleges baleset alkalm�val a versenyz� ment�s�t v�gz� csapat ezen r�gz�t�si pontok kiold�s�val minden probl�ma n�lk�l ki tudj�k azt emelni a pil�taf�lk�b�l.

Ezt az �j�t�st az 1999-es szezonban mutatt�k be el�sz�r, amikor is a versenyz� a biztons�gi �vekkel m�r ehhez az �l�shez volt r�gz�tve, �s ennek megfelel�en az �l�ssel egy�tt ki tudt�k �t emelni az aut�b�l. Az �gy kialak�tott eszk�zt pedig KED n�ven (Kendrick Extrication Device = Kendrick f�le Kiszabad�t� Eszk�z) vezett�k be, amely a versenyz� h�t�nak �s nyaki r�szeinek a v�delm�re is szolg�lt. Ennek az �j�t�snak az alkalmaz�sa lehet�v� tette azt, hogy cs�kkents�k a pil�ta gerincoszlop�ra nehezed� terhel�s nagys�g�t, amely igen nagy probl�ma volt ezt megel�z�en. A vezet�i �l�s r�gz�t�si m�dj�t term�szetesen szab�lyok �rj�k el�, hogy megfelel� m�don, �s egys�ges�tett form�ban ker�lj�n alkalmaz�sba. Szerte a vil�gon, ahov� a sz�guld� cirkusz betette a l�b�t, a ment�st v�gz� csapatok minden tagja ennek megfelel�en k�pz�sben r�szes�l, ahol el kell saj�t�taniuk mindazt, hogy egy esetleges baleset alkalm�val milyen m�don lehet az �l�st a versenyz�vel egy�tt kiemelni a pil�taf�lk�b�l. Ezeknek a gyakorlatoknak k�sz�nhet�en ilyen esetekben a ment�csapatok egyre magabiztosabban tudj�k ell�tni feladatukat.

A versenyz�k igen nagy ig�nybev�teleknek vannak kit�ve a Forma 1-es aut� vezet�se sor�n. A csapatok m�rn�keinek folyamatos fejleszt�seken kell dolgozniuk annak �rdek�ben, hogy a pil�t�nak a lehet� legnagyobb k�nyelemben legyen r�sze vezet�s k�zben. Ez a szempont is elengedhetetlen ahhoz, hogy a versenyz� a maxim�lis teljes�tm�nyt tudja ny�jtani a versenyp�ly�n. Nem egy alkalommal lehettet m�r hallani arr�l, hogy a futam ut�n az aut�b�l kisz�llva komoly testi f�jdalmakr�l tettek eml�t�st egyes versenyz�k. A m�rn�k�k a vezet�i �l�s tervez�se sor�n a versenyz� testalkat�r�l mint�t vesznek, �s annak megfelel�en szem�lyre szabottan k�sz�tik el az egyes �l�seket. Ennek k�sz�nhet�en pedig nemcsak k�nyelmet biztos�tanak haszn�l�j�nak, hanem a megfelel� kialak�t�s�b�l ad�d�an ide�lis m�don tudj�k azt elhelyezni �s r�gz�teni az aut� pil�taf�lk�j�ben. A test vonal�hoz igazod� �l�sek sz�nsz�las anyagb�l k�sz�lnek, amelyet poli�szter habbal is ell�tnak annak �rdek�ben, hogy n�velj�k ezzel a versenyz� komfort�rzet�t. A Williams F1 csapatn�l az �l�seket m�g egy k�l�n�sen l�gy anyaggal, �n. Alcantara b�rrel is bevonj�k, amellyel m�g ink�bb igyekeznek el�seg�teni a k�nyelmes vezet�si k�r�lm�nyek el�teremt�s�t. A felhaszn�lni k�v�nt anyagok kiv�laszt�s�n�l d�nt� szempont a megfelel� t�z�ll�s�gi szint mellett az is, hogy azok a lehet� legkisebb m�rt�kben legyenek hajlamosak az elektrosztatikus felt�lt�d�sre mik�zben a versenyz� mozg�sokat v�gez a pil�taf�lk�ben.

A szem�lyaut�kban alkalmazott �l�sek kialak�t�s�n�l sem a k�nyelem �s a megjelen�s m�dja az egyed�li szempont.

„Az �l�sek igen is az egyik legf�bb biztons�gi eleme a modern aut�knak.”, tette hozz� az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je, Dr. Hartmuth Wolff. „A v�delmi rendszer szerves r�sz�t alkotj�k tov�bb� a biztons�gi �vek �s a l�gzs�kok, amelyek a front�lis �s az oldalir�ny� �tk�z�sek eset�n fejtik ki hat�sukat.”

A Forma 1-es aut�k �s a szem�lyaut�k �l�sei k�l�nb�znek egym�st�l, de mindk�t esetben kell� v�delmet kell ny�jtania haszn�l�j�nak, valamint ergon�miai kialak�t�s�nak �s megfelel� elhelyez�s�nek k�sz�nhet�en k�nyelmes vezet�si k�r�lm�nyeket kell biztos�tania.

A szem�lyaut�kban alkalmazott �l�sekkel ellent�tben azonban a Forma 1-es versenyaut�kban l�v� t�rsaik kor�ntsem engednek olyan szabad mozg�steret. Az F1-es versenyz� ugyanis teljes m�rt�kben oda van sz�jazva az �l�shez �pp�gy, mint az a vad�szpil�t�k eset�ben is lenni szokott. A megfelel� r�gz�t�sr�l pedig legink�bb egy h�mhoz hasonl�that� �t- vagy hatpontos biztons�gi �v hivatott gondoskodni.

Ahhoz, hogy egy Forma 1-es versenyaut� min�l jobban teljes�tsen a p�ly�n, egy igaz�n fontos krit�riumnak kell teljes�lnie. Ez pedig nem m�s, mint a megfelel� s�lypont kialak�t�sa. A min�l hat�konyabb s�lyeloszt�s �rdek�ben a vezet�i �l�st �gy helyezik el, hogy abban a versenyz� egy sokkal ink�bb fekv� testtart�sban helyezkedik el. Ennek k�sz�nhet�en pedig a s�lypont �gy az aut� als� r�sze fel� esik. A felemelt orr�sz �s m�s egy�b aerodinamikai elemek alkalmaz�s�val pedig a pil�taf�lk�ben helyet foglal� versenyz� l�bai magasabb poz�ci�ban helyezkednek el, mint a vezet� �lepe.

Minden Forma 1-es vezet�i �l�s egyedi alkot�snak min�s�l. Abban az esetben, ha a versenyz�knek aut�t kell cser�lni�k, az �l�s�ket mindig viszik magukkal. Ez akkor sincs m�sk�pp, ha valamilyen okb�l a pil�t�nak a tartal�k aut�t kell haszn�latba venni.