A vezet�s fizikai t�rv�nyei �s azok hat�sai a versenyaut�k teljes�tm�ny�t meglehet�sen befoly�solj�k, ahogyan err�l a Forma 1 egyik veter�nja, Frank Williams is nyilatkozik: „Ennek a meg�rt�se egy kiss� neh�zkes lehet.”, tette hozz� a BMW Williams F1 csapat igazgat�ja. Hozz�tette tov�bb�: „Az az aut�, amelyik t�k�letesen be lett �ll�tva a melbourne-i p�ly�ra, meglehet�sen alulkorm�nyozottan viselkedne p�ld�ul Suzuk�ban.”

Az optim�lis be�ll�t�snak minden esetben valamilyen kompromisszumos megold�son kell, hogy alapuljon. Az egyenesekben �pp�gy ki kell fejtenie kedvez� hat�s�t, mint a gyors, vagy ak�r a lass� kanyarokban. Ez a fajta m�v�szet vonzza a m�rn�k�ket, �s sarkallja �ket arra, hogy min�l jobban t�k�letes�ts�k az aerodinamikai elemek, az alv�z �s a gumik karakterisztik�j�t. De gyakran az igen kem�ny munk�val el�rt egyens�lyt k�nnyen felbor�thatja egy verseny sor�n, ha az id�j�r�si k�r�lm�nyek jelent�sen megv�ltoznak.

A legnagyobb hat�st a versenyaut�k viselked�s�ben az aerodinamikai elemek v�ltoztat�s�val lehet el�rni. Ebben igen nagy seg�ts�g�l szolg�lnak az aut� elej�n �s a h�tulj�n tal�lhat� l�gterel� sz�rnyak, amelyek “sz�les tartom�nyon” bel�li �ll�t�s�val jelent�sen v�ltozhat a versenyaut� viselked�se. Az alapelv meglehet�sen egyszer�: a sz�rny meredekebb sz�gben t�rt�n� be�ll�t�s�val nagyobb l�gellen�ll�s �rhet� el, �s egyben nagyobb sebess�gn�l nagyobb leszor�t�er� is fog hatni az aut�ra. A meredekebben be�ll�tott sz�rnyak seg�tik a versenyaut�t abban, hogy k�nnyebben tudja teljes�teni a kanyarokat, ezzel szemben viszont a gyors egyenesekben pedig az ilyen sz�rnybe�ll�t�ssal rendelkez� aut� nem k�pes olyan nagy sebess�g el�r�s�re, mint a laposabb sz�rnybe�ll�t�s� t�rsai. Ennek �rtelm�ben teh�t a kisebb sz�gben be�ll�tott l�gterel� sz�rnyak kisebb leszor�t�er�t fejtenek ki, �s nagyobb sebess�g el�r�s�re teszik alkalmass� az aut�t.

Mindez azonban csek�ly r�sze csup�n az aerodinamika alapjainak. „Minden verseny el�tt a versenyz�knek �s a technikusoknak ki kell dolgozniuk egy t�k�letes be�ll�t�st.”, nyilatkozta a Christian Danner, Forma 1 szak�rt�. „Egyfel�l �gy kell be�ll�taniuk az aut�t, hogy a s�lypont a lehet� legalacsonyabb pontra ker�lj�n, m�sfel�l pedig nem szabad, hogy a p�lya fel�let�nek egyenetlens�ge ellen�re az aut� alja sokszor hozz��rjen az aszfalthoz. Ezzel egy id�ben pedig helyesen be kell �ll�taniuk az aut� megfelel� aerodinamikai viselked�s�t is. Ha az aut� felf�ggeszt�si rendszere t�ls�gosan l�gyra van be�ll�tva, akkor az aerodinamikai hat�sok meglehet�sen kedvez�tlenn� v�lnak, hiszen az aut� �s a p�lya aszfaltja k�z�tti t�vols�g folyamatosan v�ltozik, �s �gy az aut� alatt el�raml� leveg� mennyis�ge meglehet�sen befoly�solja a leszor�t�er� nagys�g�t. A harmadik �sszetev� pedig, amely szint�n felel�s az aut�k j� teljes�tm�ny�nek el�r�s��rt, nem m�s, mint ami az aut�t az aszfalttal k�ti �ssze, a gumik. Ahhoz, hogy a versenyaut� nagyobb tapad�ssal rendelkezzen, megfelel� aerodinamikai elemekkel kell, hogy rendelkezzen, �s l�gyabb kever�k� gumival kell felszerelni. Ezzel szemben pedig, ha kevesebb aerodinamikai elemmel �s kem�nyebb gumikkal l�tj�k el az adott versenyaut�t, akkor az kisebb tapad�ssal fog rendelkezni. A kem�nyebb gumikkal kisebb tapad�s, de hosszabb �lettartam �rhet� el, l�gyabb kever�kb�l k�sz�lt t�rsai eset�ben viszont a p�lya aszfaltj�hoz t�rt�n� tapad�s m�rt�ke m�r j�val nagyobb, de kevesebb k�r megt�tel�re alkalmasak. A csapatoknak saj�t maguknak kell eld�nteni, hogy milyen kever�k� gumiabroncsot k�v�nnak felhaszn�lni, hiszen ezzel az aut�ik kezelhet�s�g�t is jelent�sen befoly�solhatj�k.”

A l�gy �s kem�ny be�ll�t�sok alkalmaz�s�val az aut� m�s �s m�s jellemz�kkel fog rendelkezni. A kem�ny be�ll�t�s� leng�scsillap�t�k alkalmaz�s�val a versenyaut� vezethet�s�ge jobb lesz, m�g l�gyabb be�ll�t�s eset�ben pedig az aut� k�nnyebben ki tud billenni az egyens�ly�b�l. Az ut�bbi id�ben elektronikus vez�rl� rendszerek seg�tik a csapatokat abban, hogy megtal�lj�k az optim�lis be�ll�t�sokat. „Az elektronikus leng�scsillap�t� rendszer seg�ts�g�vel pontosabban be lehet �ll�tani a k�v�nt csillap�t�si er�t.”, nyilatkozta az Allianz Technol�giai K�zpontj�nak k�pvisel�je, Dr. Christoph Lauterwasser. „Ezek a vez�rl� rendszerek ily m�don el�ny�sen tudj�k befoly�solni az aut�k stabilit�s�t, valamint el�seg�tik az er� �tvitel�t a gumik �s az �ttest fel�lete k�z�tt.”, tette hozz� Lauterwasser �r.

A Forma 1-es csapatok az aut�ik be�ll�t�s�t nem az alapokt�l kezdik. Meglehet�sen sok hasznos adattal rendelkeznek, amelyeket a tesztek �s a sz�m�t�g�pes szimul�ci�k �tj�n nyernek. Mindezek mellett pedig term�szetesen felhaszn�lj�k az el�z� �vben az adott versenyhelysz�nen szerzett tapasztalataikat is. Tov�bb� pedig az aut� be�ll�t�s�t nem a p�ly�n kezdik meg. „M�r el�zetesen is v�geznek tanulm�nyokat.”, tette hozz� a Williams F1 csapat m�rn�ke, Frank Dernie. „Nagyon fontos, hogy tesztel�seket �s k�l�nb�z� sz�m�t�sokat tudjunk elv�gezni a futamok el�tt, �s az �gy nyert inform�ci�kat pedig puzzle-hoz hasonl�that�an kell �sszeraknunk.”

Mindamellett, hogy az aut�k optim�lis be�ll�t�s�hoz cs�cstechnikai eszk�z�ket kell bevetnie a Forma 1-es csapatoknak, igen sok esetben kell a k�z�gyess�gre alapozva az adott munkaf�zist elv�gezni, �s nemegyszer a j�l szervezett csapatmunka �s az �szt�n�s meg�rz�s is a siker eszk�z�v� v�lik. „A sz�m�t�g�pes szimul�ci�k egyre jobbak �s jobbak lesznek, �s term�szetesen nagyon sok hasznos inform�ci�hoz juttat benn�nket, de m�g mindig nem b�zzuk magunkat teljes m�rt�kben erre a m�dszerre.”, nyilatkozta Sam Michael, aki a Williams F1 csapat motorfejleszt�si r�szleg�nek m�rn�ke, valamint a csapat technikai igazgat�j�val, Patrick Headdel egy�tt felel�s a versenystrat�gi�k kidolgoz�s�ban. „K�ts�gtelen, hogy j� �rz�s �gy meg�rkezni egy adott versenyp�ly�ra, hogy a zseb�nkben tudhatunk sz�mos igen hasznos adatot �s inform�ci�t. Mi �ltal�ban nagyon pontosan tudjuk, hogy melyek azok a r�szek, amelyeken m�g t�k�letes�ten�nk kell.”

Azok az apr� “fog�sok” viszont, amelyek az aut�k m�g alaposabb be�ll�t�sait teszi lehet�v�, term�szetesen szigor�an titkos inform�ci�kat k�peznek.