A vall�sosabbak pr�bat�telk�nt, a racion�lisabbak az ipari forradalom mell�khat�sak�nt foghatj�k fel ugyanazt a probl�m�t, amely az eg�sz emberis�get s�jtja. Az emberis�g t�rt�net�ben tal�n el�sz�r, t�nyleg vil�gm�ret� gonddal n�z�nk szembe, ez a baj nem csup�n egy adott n�pre, vagy etnikai csoportra korl�toz�dik, minden ember �rezni fogja, esetleg m�r �rzi a k�rnyezetszennyez�sb�l �s a term�szet kincseinek fel�l�s�b�l fakad� k�vetkezm�nyeket.

      Sajnos, sokan - akik am�gy m�r saj�t b�r�k�n is �rzik a k�olajpazarl�s k�rt�kony hat�s�t - csak legyintenek, amikor a k�rnyezetszennyez�s ker�l sz�ba. Ek�zben nem gondolnak arra, hogy nem csak lesz�rmazottaik fognak szenvedni el�deik nemt�r�d�ms�ge miatt, hanem saj�t maguk is, gondoljunk csak az egyre emelked� benzin�rakra. Valamit tenni kell, de kinek �s mit?

      Eml�keznek �n�k m�g a '80-as �vekben publik�lt tudom�nyos foly�iratokra, science-fiction-�kre? Eml�keznek m�g, hogy mit j�soltak ezek 2000-re?  Ja, hogy az t�lz�s lett volna? Logikusan gondolkodva r�j�v�nk, hogy ezek a foly�iratok, filmek nem voltak kimondottan t�lz�ak, csak v�zolt�k azt, amit az azel�tti 150 �v technikai fejl�d�s�nek alapj�n rem�lni lehetett. S�t, a fejl�d�snek gyorsulnia kellett volna, mert az �j technol�gi�k �s tal�lm�nyok �j t�vlatokat nyitnak, ezeket be lehet vezetni m�s ter�leteken is, magyar�n  egy �j innov�ci� �jabb tal�lm�nyok kialakul�s�t seg�ti el�, ez egyfajta piramisrendszer. Ezzel szemben a fejl�d�s nem gyorsult, b�r megjelent a mobiltelefon, a szem�lyi sz�m�t�g�p �s az internet t�vol �llunk a 20-25 �ve v�rtakt�l. Most persze k�nny� k�ts�gbe vonni a fentebb ecsetelt elm�letemet, de ha egy pillanatra mell�zz�k konzervat�v hozz��ll�sunkat, kider�l, hogy az elm�letben van igazs�g. Akkor, hogy nem fejl�dt�nk olyan magas szintre, amilyenre a tudom�ny kor�bban v�rt minket?

      A fogyaszt�i t�rsadalom kialakul�s�val egyid�ben megjelentek a multinacion�lis v�llalatok, amelyek a saj�t �rdekeiket szem el�tt tartva, sokszor a tudom�nyos fejl�d�s el� g�tat �ll�tva ir�ny�tj�k az �zleti �letet. Azok a zsenik, feltal�l�k, akik a fejl�d�st eddig dikt�lt�k tehetetlenek, mert tal�lm�nyaik bizonyos �rdekcsoportokat h�tr�nyosan �rintenek. Egy Stanley Mayer nev� l�ng�sz m�r r�g feltal�lta a teljes eg�sz�ben v�zzel m�k�d� aut�t, a koncepci�t csak tov�bb kellett volna fejleszteni �s elterjeszteni, ezzel g�tat szabni a k�rnyezetszennyez�snek. De a tal�lm�ny jelent�sen megcsappantotta volna a benzinfogyaszt�st �s ezt az olajv�llalatok nem engedhett�k. Mayert 1998-ban egy �tteremben m�rgezt�k meg...

      �gy h�t a halad�s kulcsa ezekn�l a v�llalatokn�l van, ez�rt a fejl�d�s lass� �s k�r�lm�nyes. Kiss� ironikus m�don, pont az aut�gy�rt�k azok, akik a hibrid technol�gi�val foglalkoznak, de a gy�rt�k t�bbs�g�n�l ez egyel�re csak marketingfog�s, a sorozatgy�rt�ssal egyel�re csak a Honda, a Toyota �s annak le�nyv�llalata, az 1989-ben alap�tott Lexus foglalkozik. A legel�rehaladottabb j�rm� ezen a t�ren a Toyota Prius, amely 2005-ben elnyerte a rangos „�v Aut�ja" c�met Eur�p�ban. A kocsiban egy 77 l�er�s benzinmotor �s egy 68 l�er�s villanymotor szolg�l. A benzinfogyaszt�s orsz�g�ton alig kevesebb, mint egy hasonl� teljes�tm�ny� (az aut� 110 l�er�s, az�rt nem 145, mert a k�t motor nyomat�kg�rb�je jelent�sen elt�r egym�st�l) aut��, jelent�s megtakar�t�s csup�n v�rosban �rezhet�, ugyanis kisebb sebess�gn�l csak az elektromos motor dolgozik. Ez m�g csak a kezdet, b�r v�lem�nyem szerint m�g akkor is a benzin- �s g�zolaj hajtotta aut�k lesznek t�ls�lyban, amikor egy liter benzin �ra egy �tlagember havi fizet�s�vel vetekszik majd.

      Az aut�gy�rt�s ingov�nyos terep a hibrid hajt�s� koncepci�k sz�m�ra, a sorozatgy�rt�st csak az olyan biztos anyagi h�tter� �s hosszabb t�vra tervez� gy�rt�k engedhetik meg maguknak, mint a Toyota, amely lassan a vil�g legnagyobb aut�gy�rt�j�v� n�vi ki mag�t. De mi t�rt�nne, hogyha az �j, elektromos, vagy m�s, k�rnyezetk�m�l� technol�gi�n alapul� hajt�s� aut�kat az aut�versenyz�sben �s annak cs�cskateg�ri�j�ban, a Forma-1-ben teszteln�k? Ma m�r kiss� naiv �s er�ltetett gondolat, de r�gebben igaz volt : a Forma-1 az �j technol�gi�k bevezet�s�nek �s tesztel�s�nek sz�ntere, amelyek lassan a k�z�ti aut�kba is bebocs�t�st nyernek. Ma m�r ez nem �gy van, a Forma-1-es high tech csak az olyan, nagyk�z�ns�g sz�m�ra szinte el�rhetetlen aut�kban kap helyet, mint a BMW M5, vagy a Ferrari Enzo. Viszont, ha a Forma-1-ben el��rn�k a hibrid �zem� versenyaut�k haszn�lat�t, a gondok azonnal megsz�nn�nek, mert sehol m�shol gyorsabb a fejleszt�s, mint a Forma-1-ben. �r�lts�g? Tal�n, de t�ny, hogy egyes gy�rt�k, �l�k�n a Hond�val m�r jelezt�k fog�konys�gukat afel�, hogy hibrid motorokkal versenyezzenek. S�t, maga az FIA m�r v�zolt �tleteket ebben a t�m�ban, hogy hogyan lehetne k�rbamen� energi�t hasznos�tani a versenyp�ly�kon.