A jap�n motorsz�ll�t�, a Honda V12-es motorokat bocs�tott a McLaren rendelkez�s�re, amely nagyobb s�lyt �s �zemanyag fogyaszt�st, �m egyben m�s s�lyeloszt�st eredm�nyezett. M�g a McLaren alakulat�n�l az �j er�forr�s versenyk�pesnek bizonyult a Ferrari sz�m�ra keser� csal�d�st okozott az �j �vad. Az olasz versenyist�ll� egyetlen gy�zelmet sem szerzett. Sokan �gy v�lt�k, hogy ennek h�tter�ben az �llt, hogy a Ferrari m�s olasz Formula-1-es versenyist�ll�k is a motorsz�ll�t�ja volt.

Alain Prost a hi�nyz� teljes�tm�nyre panaszkodott, �s az �vad k�zep�n teheraut�nak titul�lta a versenyg�pet, aminek k�vetkezt�ben az �vad utols� futam�t megel�z�en elbocs�tott�k a csapatt�l. A csapaton bel�li k�zdelmet Prost nyerte 13:2 ar�nyban Jean Alesivel szemben. Az �v legnagyobb csal�d�sa azonban a Porsche versenyist�ll� lett. A Hans Mezger tervezte V12-es motor teljes�tm�nye �s megb�zhat�s�ga sem volt megfelel�. Michele Alboreto, Alex Caffi �s Stefan Johansson �sszesen h�tszer nem tudt�k kvalifik�lni magukat a Footwork-Porsche vol�nj�n�l, �s az �t megm�rettet�s sor�n �tsz�r nem �rtek c�lba. A Footwork a Francia Nagyd�jt�l kezdve Cosworth er�forr�sokkal vett r�szt a bajnoks�gban.

Nigel Mansell a Kanadai Nagyd�jon az utols� k�rben odaintegetett a n�z�knek is, azonban ami azut�n t�rt�nt, arra senki nem sz�m�tott. Ez lehetett volna Mansell els� gy�zelme a Williams-Renault csapattal egy olyan szezonban, amit�l sokat v�rtak, azonban nagy eredm�nyeket m�gsem siker�lt el�rni�k. Az 1991-es �v elej�n Mansell olyan kijelent�st tett, hogy elj�n majd az id�, amikor a Renault motor meghajt�s� Williams FW14 megel�zi a konkurenci�t. Az aut� kiv�l� aerodinamik�val rendelkezett, �s gyors volt, de a f�lautomata motor nagyon �rz�keny volt. Montrealban �gy t�nt, hogy a Williams csapatnak j� es�lyei vannak arra, hogy a McLarennel szembeni ponth�tr�nyukat cs�kkents�k. Az �vad elej�n Ricardo Patrese volt a gyorsabb Williams-pil�ta, Kanad�ban is megszerezte a Pole Position-t, azonban az esem�nyek k�z�ppontj�ban m�g csapatt�rsa Nigel Mansell �llt. M�r a futam elej�n a mez�ny �l�re j�tt fel, �s az els� k�r v�g�n az el�nye m�r k�t m�sodperc volt. Patrese ekkor a m�sodik helyen aut�zott. A versenyt�v k�t harmad�nak megt�tele ut�n Patrese ker�kcsere miatt ki�llt a boxba, �s csak az �t�dik helyre siker�lt vissza�rkeznie. Nigel Mansell az utols� k�rben k�zel egy perces el�nnyel vezetett Piquet el�tt, �s m�r senki nem sz�m�tott arra, hogy valaki elvehetn� t�le az els�s�get. M�r k�zeledett a hajt�kanyarhoz, ami 1,5 kilom�teres t�vols�gra van a c�lvonalt�l. A visszakapcsol�sn�l probl�m�i ad�dtak, a fordulatsz�m egyre cs�kkent, a motor le�llt, ami Mansell verseny�nek v�g�t jelentette. A futamot �gy Piquet nyerte, mialatt Mansell gy�zelme �jra az aut� hib�j�b�l ad�d�an meghi�sult. N�h�nyan �gy v�lt�k, hogy a n�z�k terelt�k el a versenyz� figyelm�t, azonban David Brown elmagyar�zta, mi�rt is t�rt�nhetett �gy. "A sebess�gv�lt�-programunk �gy m�k�d�tt, hogy ha a versenyz� visszakapcsolt, akkor a motor fordulatsz�ma a sebess�gnek megfelel�en a k�v�nt fokozatba ker�lt. Mansellnek ezzel a kapcsol�val probl�m�i voltak, �s t�bbsz�r m�k�d�sbe kellett hoznia, azonban minden pr�b�lkoz�sn�l visszaesett a fordulatsz�m �s a sebess�g is cs�kkent, am�g a motor teljesen le nem �llt. Ezzel a probl�m�val kor�bban nem tal�lkoztunk, �s �t perc alatt meg tudtuk volna oldani �gy, hogy a tov�bbiakban ne okozzon probl�m�t. Azonban ezt a versenyt mindenk�ppen elvesztett�k. "

Ezen id� alatt a Mercedes is a visszat�r�st tervezte. Jochen Neerpasch egy programot dolgozott ki, amelyet a vezet�s�g azonban elutas�tott, �gy Neerpasch napjai meg voltak sz�ml�lva a Mercedesn�l. B�cs�z�ul egy fiatalembert vitt a Formula-1-be. Ez a fiatalember Michael Schumacher volt, aki a kor�bbi esztend�kben sz�mos sikert �rt el p�lyafut�sa sor�n. T�bbek k�z�tt � volt a Werner Aichinger vezette Formula K�nig bajnoks�g els� bajnoka az 1988-as esztend�ben. Azt k�vet�en, hogy Bertrand Gachotot b�r�s�g el� �ll�tott�k, Neerpasch minden k�vet megmozgatott annak �rdek�ben, hogy hely�t Michael Schumacher vegye �t. �gy t�rt�nt, hogy augusztus h�nap utols� verseny�n Michael Schumacher �let�ben el�sz�r �llhatott rajthoz egy Formula-1-es verseny sor�n. Schumacher a hetedik rajtkock�b�l indulva a kuplung meghib�sod�s�nak k�vetkezt�ben m�r n�h�ny kilom�tert k�vet�en feladni k�nyszer�lt a k�zdelmet.

Az 1991-es esztend�ben az els� helyezett jutalma a kor�bbi kilenc helyett t�z pont volt, �s minden eredm�nyt figyelembe vettek a v�gelsz�mol�skor. Ennek k�vetkezt�ben a negyedik futamot k�vet�en Nigel Mansell h�tr�nya harmincn�gy pont volt Senn�val szemben. A brit pil�ta azonban nem adta fel, aki Williams versenyist�ll� sz�neiben tov�bb k�zd�tt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s��rt, aminek eredm�nyek�nt a soron k�vetkez� h�rom futamon fel�llhatott a dobog� legmagasabb fok�ra. �gy a Hockenheimban megrendez�sre ker�lt futamot k�vet�en h�tr�nya nyolc pontra cs�kkent, �s vil�gbajnoks�g �jra nyitott volt. Senn�t ek�zben sorra balszerencse �rte. Braz�li�ban sz�rf�z�s k�zben egyik bar�tja kish�jj�n el�t�tte, majd Mexik� v�rosban szenvedett balesetet a McLaren vol�nj�n�l. A brazil fiatalember s�r�l�sek n�lk�l �szta meg a balesetet, �s k�nnyebb s�r�l�seket szenvedve sz�llt ki az aut�b�l a Hockenheimi tesztet k�vet�en is, ahol 320 kilom�teres �r�nk�nti sebess�ggel csap�dott a gumifalba.

A McLaren csapat sz�m�ra a ny�r nem hozott nagy eredm�nyeket, amihez nagyban hozz�j�rult az a t�ny, hogy Senna aut�j�b�l Silverstoneban �s Hockenheimban is az utols� k�rben fogyott ki az �zemanyag. A Hungaroringen aratott gy�zelemmel Senna ism�t a t�rt�n�sek k�z�ppontj�ba ker�lt. Mansell Spa-ban egy elektronikus defekt miatt, m�g Portug�li�ban egy ker�k elveszt�se miatt k�nyszer�lt feladni a k�zdelmet. Spanyolorsz�gban ism�t Mansell diadalmaskodott.

K�t futammal az �vad v�g�t megel�z�en Mansell m�g es�lyes volt a vil�gbajnoki c�m megszerz�s�re, azonban ehhez mindk�tszer diadalmaskodnia kellett volna. A Jap�n Nagyd�j tizedik k�r�ben minden rem�nye elveszett, amikor a brit versenyz� a c�legyenes v�g�n elhelyezked� kanyarban elveszette uralm�t aut�ja felett, �s a kavics�gyban tal�lta mag�t.

Ayrton Senna ezzel megnyerte harmadik vil�gbajnoki c�m�t, aki a c�legyenesben lef�kezett, hogy csapatt�rsa, Gerhard Berger megszerezhesse els� gy�zelm�t a McLaren sz�neiben.