A Forma 1-es versenyz�knek meglehet�sen �vatosnak kell lenni�k: meg kell tal�lniuk a p�lya ide�lis �v�t. Ahhoz, hogy a San Marino Nagyd�jon a pil�t�k r�tal�ljanak a megfelel� versenyvonalra, �s azt megfelel� m�don ki is tudj�k haszn�lni, az aut�knak t�k�letes egyens�llyal kell rendelkezni. Ezt a t�nyez�t nem szabad egy�ltal�n figyelmen k�v�l hagynia a sz�guld� cirkusz versenyz�inek. N�h�ny pil�ta azt r�szes�ti el�nyben, ha az aut�ja egy kiss� t�lkorm�nyzottan viselkedik, ami azt jelenti, hogy a kanyarokban a versenyaut� h�ts� r�sze a kanyar k�ls� �ve fel� pr�b�l kit�rni, teh�t kisebb korm�nymozdulattal is be lehet venni az adott kanyart, mint amit az val�j�ban ’megk�v�nna’. Ennek a hat�snak, vagyis az aut� t�lkorm�nyozotts�g�nak az elker�l�se �rdek�ben az aut� h�ts� r�sz�t nehezebb� kell tenni.
Ennek pont az ellenkez�je az, amikor a m�rn�k�k az aut� el�ls� r�sz�n�l kieg�sz�t� s�lyokat helyeznek el annak �rdek�ben, hogy az aut� alulkorm�nyzott legyen. Ebben az esetben, amikor a versenyaut� behajt a kanyarba, akkor az sokkal ink�bb egyenes ir�nyban pr�b�lna tov�bb haladni, aminek k�vetkezt�ben a versenyz�nek igen kem�ny korm�nyz�ssal kell az aut�t a helyes �ven tartani. Ezek alapj�n is l�that�, hogy a pil�t�k vezet�si st�lusa �s a megfelel� s�lyeloszt�s egym�st�l elv�laszthatatlan egys�get alkot.

Annak ellen�re, hogy kieg�sz�t� s�lyokat kell haszn�lni, a m�rn�k�k �r�k�s harcban �llnak annak �rdek�ben, hogy az aut�k min�l kisebb s�llyal k�sz�ljenek el. Abban az esetben, ha az el�z�ekben eml�tett 600 kg-os minimum s�lyhat�r al� ker�l egy aut�, akkor a m�rn�k�knek kieg�sz�t� s�lyokkal kell kompenz�lni a kialakult k�l�nbs�get. Az FIA �ltal meghat�rozott minimum �rt�k �gy kell, hogy �ssze�lljon, hogy az aut� f�krendszere �s h�t�rendszere fel van t�ltve, valamint ebbe a s�lyhat�rba beletartozik tov�bb� a versenyz� �s annak teljes ’menetfelszerel�se’ (sisak, �s a teljes verseny�lt�z�k) is. Abban az esetben, ha �gy nem �ri el egy aut� a 600 kg-ot, akkor �n. volfr�mac�l lemezeket haszn�lva kell ’ledolgozni’ a differenci�t. Egy k�szlet neh�zf�m lemez �ra el�ri ak�r a 40.000 eur�s �rt�ket. Minden csapat egy teljes versenyszezon alatt hozz�vet�legesen 10 k�szletet haszn�l el. Azt azonban, hogy h�ny darab lemezt, �s azokat pontosan az aut� mely r�sz�n helyezik el a m�rn�k�k, t�k�letes titok �vezi. Az aut� s�lypontja �ltal�ban a versenyz� m�g�tt helyezkedik el - m�sk�ppen mondva, k�r�lbel�l 20 cm-rel az aszfalt felett.

A csapatok m�rn�keinek az a c�lja, hogy az aut�k tervez�se �s elk�sz�t�se sor�n egyre k�nnyebb �s k�nnyebb anyagokat haszn�ljanak fel. Tit�nium, karbon �s magn�zium k�pezik azoknak az anyagoknak a list�j�t, amelyek a legink�bb el�nyben vannak r�szes�tve a Forma 1-es aut�k tervez�se sor�n. P�ld�ul, ha az elm�lt 10 �ves id�szakot n�zz�k, akkor elmondhatjuk, hogy a kuplung s�ly�t siker�lt leszor�tani a 900 grammos �rt�k k�zel�be. A Forma 1-es aut� legnehezebb r�szeit a motor (kb. 90 kg), a h�jszerkezet� karossz�ria (kb. 50 kg), a v�lt� (kb. 40 kg), �s a n�gy ker�k (amelyek egyenk�nt hozz�vet�legesen 10 kg-ot nyomnak) alkotja. Mindezek mellett az aut� l�nyeges r�sz�t k�pez� elemek k�z� tartozik m�g a h�ts� l�gterel� sz�rny, amelynek a becs�lt s�lya a 11 kg-os �rt�k k�r�l mozog, �s aut� orr r�sze, amely eset�ben a k�pzeletbeli m�rleg mutat�ja a 7.5 kg-os �rt�kig emelkedne. Term�szetesen itt nem szabad megfeledkezni a pil�ta s�ly�r�l sem, amely k�r�lbel�l 70 kg-mal n�veli az �ssz t�meget.

Azokban a napokban, amikor a Forma 1 m�g csak kialakul�ban volt, az �n. ultrak�nny� elemek megtervez�s�nek �s azok elk�sz�t�s�nek a m�v�szete legal�bb olyan t�vol �llt m�g a sz�guld� cirkusz vil�g�t�l, mint a f�ld �s a hold k�z�tti t�vols�g, hiszen az akkori versenyaut�k meglehet�sen nehezek voltak. P�ld�ul a h�res Juan Manuel Fangio 1954-es vil�gbajnoki c�m�t ’sz�ll�t�’ Mercedes W196-os aut�ja �zemanyag n�lk�l 758 kg-ot nyomott. A mai kor tervez�-m�rn�kei igen nagy titokban tartj�k, hogy milyen ’di�t�val’ igyekeznek karcs�s�tani a versenyaut�kat. A Williams csapat sikereit p�ld�nak v�ve, Nigel Mansell 1992-es vil�gbajnoki gy�zelm�t egy 510 kg-os Williams Renault-val szerezte meg.

Am�g a Forma 1-es aut�k eset�ben az �r�k�s s�lycs�kkent�sr�l esik sz�, a szem�lyaut�k eset�ben ezzel szemben az aut�k s�lya valamelyest gyarapodni szokott. A BMW 315-�s aut� 1981-ben 1003 kg-os volt, de m�r a 316i n�vre hallgat� v�ltozata 1385 kg-ot k�pviselt. Az �sszehasonl�t�s ebben az esetben term�szetesen nem olyan egyszer�. A val�s�gban a szem�lyaut�k tervez�se sor�n a s�lycs�kkent�ssel kapcsolatos szempontok folyamatos v�ltoz�son mentek kereszt�l az �vek sor�n, �s term�szetesen az els�dleges szempont mindig is a megfelel� biztons�g �s a k�nyelem biztos�t�sa volt. �ppen ez�rt a tervez�k olyan �j elemeknek adtak helyet az aut�kban, mint az ABS (Anti Block System = Blokkol�sg�tl� Rendszer, a szerk.), az ASR (Anti-Slip Regulation = Kip�rg�sg�tl�, a szerk.) �s a szervo korm�ny. Mindezek mellett a lista �l�n �pp�gy, mint a Forma 1-es versenyaut�k eset�ben is, itt is a s�lypont �ll. A V-motorok eset�ben p�ld�ul az aut�k er�forr�sait az els� tengely m�g� �p�tik be.

A h�tk�znapi aut�vezet�k �lvezhetik az aut�juk vezet�se sor�n a megfelel� s�lyeloszt�s ny�jtotta el�ny�ket. Ak�rhogy is, de egy dolgot �ltal�ban el szoktak felejteni. „A j�rm� nett� s�lya v�ltozik a s�lypont hely�nek a v�ltoztat�s�val.”, figyelmeztetett Dr. Christoph Lauterwasser, aki az Allianz Technol�giai K�zpont-j�nak (AZT) a k�pvisel�je. „K�l�n�sen az aut� tetej�re hat� nagy terhel�s befoly�solhatja az aut� kezelhet�s�g�t kanyarod�s k�zben. �ppen ez�rt a nagyon neh�z csomagokat nem aj�nlatos a tet�csomagtart�n elhelyezni, sokkal ink�bb az aut� csomagtart�j�ban aj�nlatos az ilyeneknek helyet biztos�tani.”

A megfelel� s�lypont biztos�t�sa elengedhetetlen a Forma 1 vil�g�ban. Az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�ban egyre ink�bb fontos szerepet j�tszanak a k�nnyebb anyagok alkalmaz�sa, amelyek ’�j kapukat nyitnak meg’ a fejleszt�k sz�m�ra a megfelel� sebess�g �s a biztons�g el�r�se �rdek�ben folytatott v�gel�thatatlan k�zdelemben.