�tlagosan egy verseny 60 k�rb�l �ll. A versenyz�k szinte k�t teljes �r�n kereszt�l hatalmas ig�nybev�telnek vannak kit�ve, hasonl�an a vad�szrep�l�g�pek vagy az �rhaj�k pil�t�ihoz. Ezek meglehet�sen fel�rlik a fizikai �llapotukat, leg-f�k�ppen akkor, ha az adott verseny olyan meleg id�j�r�si k�r�lm�nyekkel rendelkez� helysz�nen zajlik, mint Bahrainban. „Ebben a sportban, ha nem rendelkezel a sz�ks�ges fizikai felk�sz�lts�ggel, akkor a legjobb az, ha bele sem kezdesz.”, nyilatkozta Ralf Schumacher edz�je, Daniel Dobringer.

Ha egy j�l kidolgozott edz�si tervvel rendelkezel, amelyben az er�- �s az �ll�k�pess�g n�vel�s�re ir�nyul� feladatok j�l ki vannak dolgozva, akkor megfelel� kond�ci�t lehet el�rni. Az er�hat�sok, amelyek a versenyeken vezet�s k�zben je-lentkeznek, roppant nagyok. Az olyan p�ly�kon val� versenyz�s sor�n, amelyek igaz�n ig�nybe veszik a pil�t�kat, a sport tud�sainak sz�molnia kell arra, hogy a nyak, a v�llak, a karok �s a l�bak izomzat�nak el kell viselnie a r�juk nehe-zed�, ak�r 40.000 kg-nak megfelel� terhel�st. Az �nszalagoknak �s az inaknak k�tszer olyan kem�nyen kell dolgozni.

Nincs m�sik olyan sport, amelyik olyan nagy ig�nybev�telnek teszi ki az emberi szervezetet, mint a Forma 1. Amikor nagy sebess�gr�l f�keznek le, �s gyors kanyarba hajtanak be a versenyz�k, akkor ak�r 5g nagys�g� terhel�s is �rheti a versenyz� szervezet�t – ez megegyezik azzal, mintha 5-sz�r annyi lenne a test s�lya. Ez azt jelenti, hogy a fej s�lya 6 kg, a sisak s�lya 1.5 kg, az egy�ttes s�ly �rt�ke pedig 5-sz�r annyi, b�r j�llehet ez r�vid ideig fejti ki hat�s�t. A nyakiz-moknak ekkor 37.5 kg-nak megfelel� terhel�snek kell, hogy ellen�lljanak. De a gy�trelmek itt m�g nem �rnek v�get: a l�bak is magas ig�nybev�telnek vannak kit�ve. A monzai verseny alatt p�ld�ul hozz�vet�legesen 212 alkalommal kell ’kem�nyebben’ f�kezni, ami azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal 80 kg-nak megfelel� er�vel kell hogy nyomja a pil�ta a f�kped�lt. A korm�nyz�s sem gyerekj�t�k: szervokorm�ny n�lk�l, gyors p�ly�n, �gymint a belga �s a jap�n helysz�neken, ahol az els� �s a h�ts� l�gterel� sz�rnyakkal igyekeznek a maxim�lis leszor�t�er�t el�rni, ak�r 40 kg-nak megfelel� nagys�grendet is el�rheti a versenyz� �ltal kifejtend� er� ahhoz, hogy a korm�nykereket elford�tsa a k�v�nt ir�nyba. Amikor sebess�get kell v�ltani: �tlagosan 2.600 alkalommal v�ltanak sebess�g-fokozatot a versenyek alatt, de Monac�ban, ahol sz�mos kanyar van, ez a sz�m el�rheti a 3.100-as nagys�grendet is.

A versenyz�knek cs�csteljes�tm�nyt kell ny�jtaniuk a legextr�mebb k�r�lm�nyek k�z�tt is. Az aut�k pil�taf�lk�j�ben, ahol hatpontos biztons�gi �vvel vannak a versenyz�k az �l�shez r�gz�tve, egy�ltal�n nincsenek egyszer� helyzetben. A versenyz�k - akik minden egyes futamon igyekeznek min�l jobban ’meglovagolni’ az alattuk l�v� l�er�ket - sz�vver�s-�nek sz�ma percenk�nt el�rheti ak�r a 190-es �rt�ket is. K�l�n�sk�ppen, amikor az adott verseny meleg id�ben zajlik, a k�pzeletbeli h�m�r� higanysz�la eg�szen a 60�C-ot is el�ri, amely a versenyz�k test�t bor�t� over�l alatt lenne m�rhet�. M�sk�ppen mondva, minden nagyd�jon igen kem�nyen kell dolgozni, �s ez az, ami megk�l�nb�zteti ezt a m�fajt a t�bbi extr�mnek min�s�tett sport�gt�l. Az �ll�k�pess�g n�vel�s�nek �rdek�ben vannak olyan pil�t�k, akik ’test�p�t�ssel’, m�g m�sok a term�szetben v�geznek er�nl�t�ket fejleszt� gyakorlatokat. A versenyz�k az edz�teremben elt�lt�tt idej�k alatt haszn�lnak p�ld�ul tapos�g�pet, vagy olyan m�s speci�lisan kialak�tott eszk�z�ket, amelyek haszn�lat�val el� tudj�k id�zni, �s egyben fel tudj�k magukat k�sz�teni a pil�taf�lk�ben fell�p� terhel�sekre. A term�szetben v�gezhet� edz�si gyakorlatok k�z�l a kocog�st �s a ker�kp�roz�st r�szes�tik a versenyz�k el�nyben. Term�szetesen a pil�t�k tiszt�ban vannak azzal, hogy a siker el�r�s�hez a fizikai �s lelki felk�sz�lts�g mellett a megfelel� gumiabroncs, a motor �s az aerodinamikai elemek is fontos szerepet j�tszanak.

A megfelel� kond�ci� el�r�s�hez eg�sz �vben kem�nyen kell dolgozni. A versenyz�k t�bbs�ge m�r novemberben - az adott szezon utols� futam�t k�vet� 2-3 h�t m�lva - el szokta kezdeni a felk�sz�l�st a k�vetkez� �vadra. Ralf Schumacher p�ld�ul a t�li id�szakban 4-5 alkalmat szentel hetente fizikai �llapot�nak fejleszt�s�re, illetve szinten tart�-s�ra. A szezon k�zben pedig 3-4 edz�st iktat be egy h�ten, amelyek �ltal�ban 2-3 �r�nyi elfoglalts�got szoktak jelenteni sz�m�ra. Ezek az edz�sek azt a c�lt szolg�lj�k, hogy megfelel� szinten tarts�k a versenyz�k fizikai �llapot�t az egyes szezonok alatt, �s ne kelljen mindig az alapokt�l kezdeni az �j �vad kezdete el�tt. A j� kond�ci� term�szetesen seg�ti a pil�t�kat abban, hogy magabiztosak legyenek. Tekintettel a Forma 1-es aut� pil�taf�lk�j�ben fell�p� fizikai ig�nybev�te-lekre, �s az egyre bonyolultabb elektronik�kra, a fizikai �s a ment�lis �llapot elv�laszthatatlanok egym�st�l. Ezeket egy�tt v�ve kell fejleszteni, edzeni. Egy edz�nek oda kell figyelnie arra, hogy ’v�denc�t’ megfelel� edz�si programmal k�sz�tse fel fizikai, �s ment�lis oldalr�l egyar�nt.

Az olyan versenyeken, ahol igaz�n meleg van, mint p�ld�ul a Bahrain Nagyd�j eset�ben, a versenyz�k 3-4 liter k�z�tti folyad�kveszt�sen mennek kereszt�l – �s hozz�vet�legesen tests�lyuknak 4%-at is ’leadj�k’. �ppen ez�rt sokat kell inniuk, hogy ezt kompenz�lni tudj�k. Minden egyes pil�ta edz�je speci�lis energiaitalt k�sz�t, amely v�zb�l, k�l�nb�z� �sv�nyi anyagokb�l, s�b�l �s vitaminokb�l �ll. Mindegyik�k meg van gy�z�dve arr�l, hogy az � receptje a legjobb, �s term�szetesen azt titokban is tartj�k. Ak�rhogyan is, de egy dologban azonban egyet�rtenek: az aut�ban l�v� vizes palack mind�ssze csak kieg�sz�t�sk�nt szolg�l – sokkal fontosabb az, hogy a futam kezdete el�tt sok folyad�kot tudjon a pil�ta fogyasztani. „Ha nem iszol eleget, akkor a vezet�sednek csak a 80%-�t tudod ny�jtani.”, tette hozz� Daniel Dobringer. „�s akkor a teljes�tm�nyed cs�kkenni fog.”