Amikor a motorok felb�gnek az idei szezon nyit�futam�n az Ausztr�l Nagyd�jon, �j fejezet fog kezd�dni az aut�verseny kir�lykateg�ri�j�ban: a Forma 1-es motorok t�rt�net�ben el�sz�r - t�bb mint 900bhp-vel (bhp: f�kl�er�, f�kteljes�tm�ny - a szerk.) - egy motorral kell teljes�teni a versenyh�tv�g�ket minden aut�nak. Ez a hatalmas v�ltoz�s igaz�n nagy kih�v�s lesz a motorok gy�rt�inak �s a csapatoknak egyar�nt.

A t�bbi szab�lym�dos�t�s viszonylag kev�sb� ‘l�tv�nyos’. Ezek k�z�l m�gis tal�n az egyik legfontosabb a k�vetkez�k szerint bevezetett v�ltoztat�s, amely a p�nteki tesztek menetrendj�t �rinti. Az elm�lt �vi Forma 1-es vil�gbajnoki szezon �sszes�t�s�ben az els� n�gy helyen v�gzett csapat kiv�tel�vel a t�bbi g�rd�nak alkalma ny�lik arra, hogy harmadik aut�t is ind�thasson az els� �s a m�sodik szabadedz�sek sor�n. Az id�m�r� k�t r�szb�l fog �llni, amelyek k�z�tt k�t perces sz�net lesz. Az id�m�r�re �s a versenyre sz�nt sz�raz aszfaltra val� gumik kiv�laszt�s�t minden szombaton helyi id� szerint kilenc �r�ig kell megtenni a csapatoknak. A boksz�tc�ban az id�m�r� �s a versenyek idej�re a megengedett legnagyobb sebess�g 80 km/h-r�l 100 km/h-ra emelkedett, ami tal�n seg�ts�g�l lehet a csapatok sz�m�ra abban, hogy rugalmasabb m�don lehessen a bokszki�ll�sok strat�gi�j�t megtervezni �s v�grehajtani.

A motorokra vonatkoz� szab�lyok bevezet�s�vel az FIA-nak els�sorban a k�lts�gek cs�kkent�se volt a c�l. Nagyj�b�l egy Forma 1-es versenyaut� lelk�t k�pez� er�forr�s el��ll�t�si k�lts�ge el�ri a 300.000 eur�s nagys�grendet. A sz�gul-d� cirkusz vil�g�ban manaps�g hozz�vet�legesen 200 motort k�sz�tenek a gy�rt�k, amelyek �ssze�ll�t�s�hoz egyen-k�nt 80 munka�r�ra van sz�ks�g. Ezzel az �j szab�lyoz�ssal a csapatokra h�rul� k�lts�gek cs�kkent�se teh�t a c�l. A fejleszt�k sz�m�ra ez azt jelenti, hogy az eddigiek sor�n alkalmazott ir�nyelvek j� r�sz�t alapj�ban v�ve meg kell v�ltoz-tatni.

„Ez az ’egy-motoros’ szab�ly.”, nyilatkozta a BMW versenyigazgat�ja, Dr. Mario Theissen. Hozz�tette tov�bb�, hogy nagyobb hangs�lyt kell fektetni a j�v�ben a megb�zhat�s�gra.

Nem csak ez az egyetlen, amiben v�ltoz�st okoz a motorokra vonatkoz� �j el��r�s. A Forma 1-ben kor�bban igen fino-man, szinte a hat�r�rt�kekre be�ll�tott motorokat alkalmaztak, amelyeket ’gyors g�z�g�’ n�ven is emlegettek. P�ldak�nt eml�thet�, hogy ezek k�z�l nem egyszer csup�n az id�m�r�re, mind�ssze egy gyors k�rre k�sz�tettek er�forr�sokat. Most a 10 hengeres motoroknak tulajdonk�ppen dupla versenyt�vot, t�bb mint 400 km-t kell teljes�teni �gy, hogy min�l megb�zhat�bbak legyenek, �s lehet�leg a teljes�tm�ny�kb�l min�l kevesebben vesz�tsenek. �gy h�t sz�mos, eddig m�g tal�n ismeretlen t�nyez�vel kell majd a csapatoknak �s a motorgy�rt�knak szemben�zni�k.

N�h�ny �rdekes adat az aut�k er�forr�saival kapcsolatban:
- nagy megb�zhat�s�ggal, �tlagosan t�bb mint 2.600 sebess�gv�lt�s minden futam alatt, nagyj�b�l 8 milli� ’begy�jt�s’ egy teljes versenyt�v teljes�t�s�n�l, a dugatty� mozg�si sebess�ge el�rheti a 40 m/s-os �rt�ket, a kipufog�s sor�n ki-�raml� �g�sterm�k h�m�rs�klete el�ri a 950 �C-ot, a hajt�karnak t�bb mint 3t terhel�snek kell ellen�llni,
- nagy csavar�si merevs�g,
- kis m�ret az ide�lis aerodinamikai hat�s el�r�se �rdek�ben,
- kis s�ly, amely biztos�tja, hogy az aut� s�lyeloszl�sa min�l megfelel�bb m�rt�k� lehessen,
- kiv�l� vezethet�s�g, m�s sz�val megfelel� legyen a motor teljes�tm�ny-karakterisztik�ja a teljes sebess�g-tartom�nyon bel�l,
- alacsony �zemanyag-fogyaszt�s, hogy min�l k�s�bb kelljen az aut�t a �jrat�lteni.

Ez a lista is azt bizony�tja, hogy mennyire sok apr� r�szletekb�l tev�dik �ssze a Forma 1-es versenyg�pek er�forr�sai-nak technikai oldala, amelyeket a motorgy�raknak figyelembe kell venni a tervez�s �s a gy�rt�s sor�n. Ak�rhogyan is, de ez azt jelenti, hogy nagyobb �s er�sebb motorokra van sz�ks�g ahhoz, hogy kiel�g�t� kompromisszum sz�lethessen az el�rhet� sebess�g �s a teljes�tm�ny k�z�tt. A motorok fejleszt�inek szembe kell n�zni azzal a neh�zs�ggel, hogy min�l jobban minimaliz�lj�k a ’gyenge pontok’ sz�m�t, t�rekedve ezzel arra, hogy a motorok megb�zhat�s�gi szintje min�l jobb �rt�ket �rjen el. Az �j er�forr�sok elk�sz�t�s�nek els� f�zisa a sz�m�t�g�pen t�rt�nik meg, vagyis a tervez�s sor�n alakulnak ki azok a t�nyez�k, amelyek a k�s�bbiek sor�n a versenyaut�k ’sz�v�ben’ kelnek majd �letre. P�ld�ul a BMW Williams F1 csapat �ltal haszn�lt motor az elm�lt �vben k�zel 1.388 v�ltoztat�son ment kereszt�l. Az �j Forma 1-es motorok mind�ssze 5-10%-al kisebb ’kimenetre’ lesznek k�pesek az elm�lt �vben haszn�lt modellekhez k�pest.

A Forma 1-el ellent�tben, a szem�lyaut�kban haszn�lt motoroknak val�ban t�bb kilom�teres ’fut�sra’ kell kogy alkalma-sak legyenek. Ennek �rtelm�ben nemcsak mind�ssze 800 km-t, hanem t�bb mint 250.000 km-t is teljes�teni�k kell �zemszer� haszn�lat eset�n. „Ak�rhogyan is, de mindig szem el�tt kell tartanunk a megfelel� s�ly el�r�s�t is.”, nyilat-kozta Dr. Christoph Lauterwasser az Allianz Technol�giai K�zpont-j�nak (AZT) k�pviselet�ben. „Az egyik f� c�lunk a fejleszt�sek sor�n p�ld�ul az, hogy min�l nagyobb ’motor-kimenetet’ tudjunk el�rni. K�l�n�sk�ppen az els�ker�k meg-hajt�s� j�rm�vek eset�ben k�nnyebb �s kisebb motorok haszn�lat�val lehet el�rni a jobb s�lyeloszt�s�t.”

A Forma 1-es aut�k �s a szem�lyaut�k gy�rt�sa sor�n egyar�nt t�rekednek az alacsony �zemanyag-fogyaszt�s �s a nagyobb megb�zhat�s�g el�r�s�re. A sz�guld� cirkusz versenyaut�iban haszn�lt er�forr�sok a maga nem�ben egye-d�l�ll�nak mondhat�ak, �s meglehet�sen prec�zen meghat�rozott �lettartamra k�sz�lnek. Abban az esetben, ha vala-melyik Forma 1-es aut�ban elromlik a motor, �s ez a szabadedz�s sor�n t�rt�nik meg, akkor a csapat kicser�lheti azt. Ebben az esetben az adott csapat versenyz�j�t t�z hellyel h�tr�bb sorolj�k. Ha pedig az id�m�r� ut�n k�nyszer�l vala-melyik ist�ll� az er�forr�suk kicser�l�s�re, akkor a pil�ta a mez�ny v�g�r�l v�ghat neki a versenynek.

A fentiek �rtelm�ben a szezonnyit� Ausztr�l Nagyd�jon m�r az �j szab�lyok �rtelm�ben elk�sz�tett motorokkal v�gnak majd neki a csapatok a k�zdelemnek. Az FIA tervei szerint a 2005-�s �vt�l kezd�d�en egy motornak k�t futamon kell helyt�llnia, vagyis csak k�t verseny ut�n lehet majd motort cser�lni. A 2006-os id�nyben pedig m�r hat futamot kell ’ki-b�rniuk’ a Forma 1-es motoroknak. A kutat� �s fejleszt� laborat�riumok m�r kem�nyen dolgoznak azon, hogyan tudnak majd a motorok ezen elv�r�soknak megfelelni.